Kiberbiztonság: hol tart a nemzetvédelem?

A tudományos tanácskozást prof. dr. Padányi József, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem megbízott rektora nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta: az egyetemen mindig arra törekedtek, hogy elébe menjenek a változásoknak, a kihívásoknak. A magyar katonai felsőoktatás erről szól az 1808-as törvény, pontosabban az 1867-es kiegyezés óta, az itt ténykedő kiváló kutatók és oktatók napjainkban is erre nevelik a hallgatókat. Tendenciaszerűen működtek a tudományos műhelyek, a diákkörök, keresve az új kérdéseket, vagy megvilágították azokat addig ismeretlen szemszögből.

Ilyen műhely a cyberkutatás műhelye – hangzott el –, s nemcsak azért, mert a katonai erő mindig kiemelt célpontnak számított és számít biztonságpolitikailag, hanem annak okán is, hogy az automatizálás, digitalizálás nyomán a fenyegetettség is nőtt.

Ezt követően dr. Németh József, a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete (BSZK) nevében, mint a szakkolégium volt elnöke arról adott tájékoztatást, hogy az egyetem polgári hallgatói által életre hívott BSZK a katona- és civil értelmiségiek nevelésének fő célja érdekében ténykedik, összefogva az egyént, a társadalmi szereplőket,

az államot, az üzleti szférát és a nemzetközi közösségeket alapjaiban érintő biztonsági kockázatok, kihívások és fenyegetések témaköreit. A szakkollégisták figyelemre méltó eredményeket érnek el a különböző kutatásokban, nemzetközi pályázatokon és a tudományos diákköri versenyeken.

Az első „bemelegítő" előadást dr. Kovács László, a ZMNE Hadtudományi Kar tudományos dékánhelyettese, a szóban forgó témakör jeles szakértője tartotta a kiberbiztonság aktualizált fogalmairól és területeiről. Kifejtette, hogy a kiber és cyber nem egyazon fogalmak: az utóbbi tölti ki egzaktul, de inkább katonai értelemben a biztonságpolitika tartalmát, ezen belül pontosította a cyber-hadviselés, a cybertér, a cyberterror jelentéseit is. A cybertér például a teljes frekvenciastruktúrát jelenti, az ebben folytatott összes művelet pedig a cyberháború fogalmába tartozik.

Több előadóhoz hasonlóan ő is kiemelte, hogy cyber-fenyegetettség bőven van: a civil számítógépektől és azok hálózataitól az elektronikai és az aszimmetrikus hadviselésen, rádióelektronikai felderítésen át a cyberterrorizmusig. Roppant nehéz e legújabb kori hadviselési formák, a védelem terén időben és hatékonyan fellépni, meghatározni a támadó kilétét, mert nem regulárisan szervezett, nem egyenruhás. A támadás-védelem színterein több éve egyszerre zajlanak az akciók: információs, fizikai dimenzióban éppúgy, mint lélektaniban.
Komoly gond, hogy a cyber-hadviselésnek ma még nincsenek genfi, hágai egyezményei, viszont pozitív fejlemény, hogy hazánkban folyamatban van a koordinált védelem kialakítása.