Kínáé a második legnagyobb katonai büdzsé

Számos ország éveken át sokkal többet költött fegyveres erőire, mint Kína, idén azonban csak az Egyesült Államok előzte meg 607 milliárd dolláros tavalyi költségvetésével. Ez több mint hétszerese volt a 84,9 milliárd dolláros kínainak. A világ összes országának katonai kiadásai 1,46 billió dollárra rúgtak tavaly. Az amerikai kiadások részaránya csaknem 42 százalékot tett ki a világ összkiadásain belül.

Globálisan négy százalékkal nőtt tavaly a katonai kiadások összértéke.

Kína és az Egyesült Államok esetében jóval nagyobb volt a növekedés az átlagosnál, az előbbinél 10, az utóbbinál 9,7 százalékos volt ez a mutató.
Kína az utóbbi másfél évtizedben alakítja át fokozatosan korábbi, rosszul felszerelt tömeghadseregét modern hadviselésre alkalmas, kisebb létszámú, de nagy pontosságú fegyverekkel és csúcstechnológiákat megtestesítő információs és telekommunikációs rendszerekkel felszerelt haderővé. Ennek értelmében névértékben hússzorosára növelte katonai kiadásait a kilencvenes évek első fele óta.

A katonai kiadások listáján Franciaország foglalta el tavaly a harmadik helyet, Nagy-Britannia a negyediket. A korábbi években fordított volt ez a sorrend a két nyugat-európai hatalom között. Oroszország volt tavaly az ötödik, két helyet lépve előre a 2007-es listán elfoglalt hetedik helyéhez képest.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslése szerint 8400 nukleáris robbanófej van a világon elvileg bevethető állapotban. Ezek közül csaknem kétezret teljes riadókészültségben tartanak, készen arra, hogy éles helyzetben nagyon rövid időn belül indíthatók legyenek.

A jelentés szerint ezenfelül még csaknem 14900 további robbanótöltet van a nyolc atomhatalom – az Egyesült Államok, Franciaország, India, Izrael, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország és Pakisztán – birtokában. Ezek vagy tartalékállományban szerepelnek, vagy megsemmisítésre szánva raktáron hevernek.