Klebelsberg Kuno: hadapródból államférfi

A tudás és a tudomány az egyetlen olyan erőforrás, amely nem fogy azáltal, hogy adunk belőle – mondta köszöntőjében dr. Bozsonyi Károly, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese mint házigazda. A másik főszervező intézmény, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola (KJF) nevében dr. Szabó Péter rektor intézett köszöntő szavakat a résztvevőkhöz, kijelentve, hogy ma is sorsfordító időket élünk, és időszerűek Klebelsberg Kuno gondolatai.

L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága, egyben a Nemzeti Kulturális Alap elnöke kifejtette: mint arra már Klebelsberg is rámutatott, kétségtelen tény, hogy a kultúra, az oktatás, a tudomány a hosszú tervezés és a lassú megtérülés területe, ám – Klebelsberg kifejezésével élve – ez a „hosszú lejáratú váltó" semmiképp sem spórolható meg.
L. Simon László rávilágított arra, hogy 1924–25-ben, valamint 1930–31-ben sem álltak rendelkezésre anyagi erőforrások, s bár más ágazati felosztásban, Klebelsberg Kuno mégis elérte, hogy a művelődés- és oktatásügy tíz százalék fölött részesült az állami költségvetésből.

Prof. dr. Romsics Ignác, az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) tanszékvezetője, az MTA tagja Klebelsberg Kuno rendkívül szerteágazó, gazdag életútját, közéleti pályáját vázolta fel, kiemelve, hogy az államférfivá emelkedett miniszter lovas generálisok, huszártisztek családjának sarja; maga is a bécsújhelyi hadapródiskolában kezdte meg tanulmányait, majd ezután fordult a jog, az államigazgatás felé. A világháborús összeomlást, illetve Trianont követően a katona Horthy Miklós, a politikus államférfi gróf Bethlen István mellett a szakpolitikus gróf Klebelsberg Kuno alkotta – másokkal együtt – az országot újjászervező kormányzati csapatot.

Romsics Ignác elmondta: Klebelsberg 1919-ben került szoros szövetségbe Bethlen Istvánnal, amikor megalakították a Nemzeti Egységpártot (NEP), s mielőtt miniszteri tárcát vállalt, vezette a Hadigondozó Intézetet is.

Klebelsberg azt vallotta: most nem a kard, hanem a kultúra, a tudás tarthatja meg Magyarországot. Ugyan népszerűtlen intézkedések sorát kellett meghoznia, ám 1925-re költségvetési egyensúlyt értek el és befejezték a gazdasági rekonstrukciót.
Az újjászervezés és -építés nagy klebelsbergi vívmánya volt az óvodáktól az egyetemeken át a kutatóintézetekig tartó átfogó reformsorozat, sok ezer intézmény megalapítása, a magyar tudomány- és sportpolitika, illetve -diplomácia, továbbá a kultúrdiplomácia megszervezése.