Konferencia a Nemzetvédelmi Egyetemen

Az első napon a katasztrófavédelem alapjaival, a polgári védelem feladataival, a hazai veszélyes üzemekkel és a tűzvédelemmel foglalkoztak az előadók, többségükben egyetemi docensek. A második napon az atomerőművi balesetekről, a Magyar Honvédség árvízvédelmi feladatairól, katasztrófavédelmi rendszeréről szóltak az előadások.

Az atomerőművekkel foglakozó előadást igencsak időszerűvé tette a Japánban történt katasztrófa, amelynek következében jelentős mennyiségű radioaktív szennyező anyag került a levegőbe és a tengerbe. Mint azt dr. Vincze Árpád (Országos Atomenergia Hivatal) előadásában kifejtette: bebizonyosodott, hogy nem lehet mindenre felkészülni. A tudományban, technológiában, technikában egyaránt élenjáró Japánban sem voltak képesek megóvni a szigetországot és a világot, a természeti katasztrófát követő környezeti katasztrófától. Még a jelentős túlbiztosítással épített fukushimai atomerőmű és berendezései is képtelenek voltak ellenállni a 10 métert is meghaladó szökőárnak. S az azóta bekövetkezett mintegy 400 utórengés sem könnyítette meg a japánok katasztrófavédelmét. Az előadás érintette a nukleáris vészhelyzetek kezelését, és bemutatta az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszert (ONER).

Ezt követően dr. Hubina István nyugállományú okleveles mérnök ezredes, főiskolai docens „A Magyar Honvédség lehetséges feladatai az árvízi védekezésben" című előadásával. Ő tervezte a tavaly november végén, a katonák által felépített kolontári hidat, amely a vörösiszap-katasztrófa által sújtott településen lehetővé tette a közlekedést, s amelynek kivitelezését is ő irányította. A szakember szólt a Magyarországra érkező folyóvizekről, az időjárás változásairól, amelynek következtében például a Tiszán a korábbinál sokkal magasabb árhullámok vonulnak le. Előadásában kitért az árvízvédelem rendszerére, az árvízi jelenségekre, a védekezési módokra, és szükség esetén a honvédség szerepvállalására. Mint elhangzott, hazánkban jelenleg a haderőn kívül nincsen olyan szervezett, szakképzett erő, amely gyorsan bevethető, bárhol alkalmazható, nagy létszámú, önellátásra képes, és megfelelő felszereléssel, speciális – szárazföldi, vízi és légi – technikai eszközökkel rendelkezik. Ráadásul a lakosság már megszokta, hogy a katonák mindig ott vannak, ahol nagy a baj…

Ezt fejtette ki – más oldalról megközelítve – előadásában dr. Juhász László alezredes (HM Védelmi Hivatal) is, aki „A Magyar Honvédség katasztrófavédelmi rendszerének jogi háttere, szervezeti felépítése, irányítás rendje és feladatai" címmel tartott előadást. Az előadó szólt a Magyar Honvédség erőinek igénybe vételéről, az Alkotmányban rögzített feladatairól, a törzsekről, valamint a fontosabb ágazati szabályozókról.

A konferencia zárónapján az előadók kitértek még a katasztrófavédelem területén várhatótó változásokra, végezetül pedig összegezték az elhangzottakat.