A NATO a politikai megoldást támogatja
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2011. április 15. 7:04A líbiai válság politikai rendezése mellett foglalt állást a NATO főtitkára április 14-én, csütörtökön az atlanti szövetség kétnapos berlini külügyminiszteri értekezletét megnyitó beszédében. Anders Fogh Rasmussen ismét hangsúlyozta, hogy a katonai erő alkalmazása önmagában nem a megfelelő eszköz a válság megoldására. Saját jövőjéről a líbiai népnek magának kell döntenie – szögezte le a főtitkár.
Rasmussen ugyanakkor megerősítette, hogy a NATO – partnereivel együtt – folytatja szerepvállalását az ENSZ 1973. számú határozatában foglaltak támogatása érdekében. Ez – mint utalt rá – légi és tengeri támogatást jelent. Hangsúlyozta, a szövetség részt vesz a légtérzárlat biztosításában, a fegyverembargó betartatásában, továbbá a polgári lakosság elleni támadások megakadályozásában. Ezzel összefüggésben említette a Kadhafi-erők katonai kapacitásainak csökkentését célzó NATO-akciókat.
A főtitkár a szövetség közreműködésének fő célját a líbiai nép biztonságának garantálásában jelölte meg.
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy elkerüljük a polgári áldozatokat, törekszünk arra, hogy akcióinkat óvatosan és pontosan, a lehető legnagyobb hatékonysággal hajtsuk végre" – fogalmazott Rasmussen, utalva arra, hogy mindez szöges ellentétben áll a Kadhafi-erők – a polgári lakosságot ismételten és megkülönböztetés nélkül támadó – tevékenységével.
A szövetség vezetője utalt a nemzetközi összekötő csoport szerepvállalására is. Emlékeztetett arra: a csoport előző napi dohai tanácskozásán a politikai megoldást sürgette, hangsúlyozta, hogy Kadhafi és rezsimje elvesztette legitimitását, továbbá haladéktalan tűzszünetre szólított fel.
Végezetül a főtitkár kijelentette, hogy a NATO a nemzetközi közösség erőfeszítéseinek részeként mindaddig folytatja a válság rendezését célzó katonai akcióit, amíg a líbiai rezsim támadja az ország lakosságát.
Az USA támogatja a katonai akciót
Az amerikai külügyminiszter beszédében kijelentette, hogy országa kezdettől fogva elkötelezte magát az ENSZ líbiai határozata és ennek keretében a szövetség katonai szerepvállalása mellett. A végső célt a diktátor, Moammer Kadhafi távozásában jelölte meg, utalva arra, hogy ezt Líbiában és az országon kívül is mind többen követelik.
Clinton még a tanácskozás előtt találkozott Angela Merkel kancellárral. A Washington és Berlin közötti, a katonai közreműködés mértékével kapcsolatos nézeteltérésekről szóló, korábbi értesülések ellenére az amerikai külügyminiszter rendkívül fontos partnernek nevezte Németországot. Utalt arra, hogy a két ország együttműködik Afganisztánban, közös a cél a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésében. Végül kiemelte, hogy az Egyesült Államok és Németország egyetért a Kadhafi-rezsim megdöntésében.
„Közösen kívánunk hozzájárulni ahhoz, hogy ez a cél megvalósuljon" – jelentette ki Angela Merkel kancellár jelenlétében Hillary Clinton.
A külügyminiszter megerősítette, hogy Obama elnök washingtoni látogatásra hívta meg a német kancellárt. Merkel június elején utazik az amerikai fővárosba, ahol Obama elnök az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetését, a „Szabadság Érdemérmet" adja át neki.
Új szakasz kezdődik Afganisztánban
A NATO főtitkára szerint új szakasz kezdődik Afganisztánban. Anders Fogh Rasmussen ezt a tagországok külügyminisztereinek csütörtök este kezdődött afganisztáni vitájában hangsúlyozta, utalva arra, hogy a NATO hamarosan megkezdheti a biztonsági feladatok átadását a helyi erőknek.
Hamid Karzai elnök a közelmúltban jelentette be, hogy az ország hét körzetében az afgán erők júliustól megkezdik a biztonsági teendők átvételét az atlanti szövetség vezette nemzetközi biztonsági erőtől.
A berlini külügyminiszteri értekezleten a líbiai helyzet vitája szinte minden más témát háttérbe szorított. Így Afganisztánt is, noha az elmúlt években a szövetség tanácskozásain rendszeresen ez volt az első számú napirendi pont.
A főtitkár üdvözölte, hogy Afganisztánban előrelépés történt, és reményét fejezte ki, hogy a biztonsági feladatok átadása a Karzai elnök által vázolt forgatókönyvnek megfelelően haladhat, és az év végéig az ázsiai ország újabb régióira terjedhet ki.
Rasmussen reményének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy mindez 2014 végéig befejeződhet, és ezzel ugyancsak eddig az időpontig véget érhet a nemzetközi erők kivonása.
A NATO azonban nem hagyja magára Afganisztánt, de 2015-től a támogatás az afgán hadsereg, illetve rendőrség képzését célozza, és nem katonai jellegű lesz – fűzte hozzá a szövetség főtitkára.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter ugyancsak üdvözölte az afganisztáni helyzet stabilizálódását, de ennek ellenére óvott az elsietett csapatkivonástól. A táliboknak tudniuk kell, hogy nem számíthatnak a nemzetközi erő feltétel nélküli kivonására – figyelmeztetett Clinton, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a tálibok a tavaszi hónapokban felújíthatják az elmúlt időszakban némileg szüneteltetett támadásaikat.
A külügyminiszteri értekezlet második napján – április 15-én, pénteken – elsősorban a NATO és az Európai Unió közötti együttműködés, továbbá a partnerségi kapcsolatok kérdései kerülnek napirendre.
