Könyvek lapjain elevenedik meg a történelem

„Két egyedülálló könyvet mutattunk be, melyek a Zrínyi Kiadó gondozásában jelentek meg. A Trombita harsog, dob pereg… – 125 évesek a Magyar Honvédség katonazenekarai című jubileumi kiadványból megismerheti az olvasó a katonazenekarok történetét, egészen 1895-96-ig visszamenően – tudtuk meg Csizmadia Zsolt ezredestől. „Abban az időszakban ünnepelték a történelmi Magyarországon a honfoglalás ezredik évfordulóját. A neves alkalomból számos kulturális és társadalmi rendezvényt tartottak. Fejérvári Géza báró, hazánk korabeli honvédelmi minisztere intézkedést adott ki katonazenekarok létrehozására. Abban az időben hét honvédkerület működött, amelyekhez hozzárendeltek egy-egy zenekart, mindegyik ötven főt számlált. A katonazenekarok akkor épültek be az ország kulturális életébe, azonban az évek alatt számos változás történt. Az első világháború kitörésével a boldog békeidők időszaka, majd az Osztrák-Magyar Monarchia is véget ért. A háborút követően mindent újra kellett szervezni. 1920-tól Fricsay Richárd volt a zeneigazgató, mai néven főkarmester, akinek nevéhez számos vívmány fűződik. 1939-ben azonban kitört a második világháború, ami szétzilálta a magyarországi katonazenekarokat. Akik túlélték a harcokat, hadifogságba kerültek, vagy emigrációba kényszerültek. A háborút követő időszak és az ’50-es évek nem nevezhető a katonazene fénykorának. A ’60-as, ’70-es években kezdett el a honvédség ismét nyitni a társadalom felé. Ebben jelentős szerepet kaptak a katonazenekarok, akik kezdetben hazánkban, később külföldön is számos rendezényen léptek fel. A rendszerváltás idejére már nagyon fontos szerepet töltöttek be a honvédség népszerűsítésében.”

A Hivatásunk a katonazene című könyv a jelenlegi, 1962-ben alakult MH Központi Zenekar történetét mutatja be. „A jogelőd zenekarok működése jóval korábbra tehető” – emelte ki a főkarmester. „A zenekar feladata a ’60-as évektől kezdve az volt, hogy fellépjen a legmagasabb szintű protokolláris rendezvényeken, az állami, illetve katonai ünnepségeken. Ebbe beletartozik az államfők fogadása, a koszorúzások, az országzászló felvonása, valamint a kegyeleti rendezvények is. A ’80-as években a Magyar Honvédség vezetése a korszak kiváló hazai zeneszerzőit kérte fel, hogy írjanak zeneműveket a katonazenekarok számára. Mások mellett Hidas Frigyes, Balázs Árpád, Lendvay Kamilló, Bogár István, valamint Dubrovay László közreműködésében számos olyan zenemű született, amelyek a mai napig kottatárunk gerincét alkotják, hiszen ezekből az impozáns művekből építkezünk. Emellett jelenleg is dolgozunk együtt kiváló zeneszerzőkkel, előadókkal, énekesekkel és hangszeres szólistákkal is” – mondta Csizmadia ezredes.

„Az MH Központi Zenekar számos eseményen, fesztiválon vesz részt hazánkban és külföldön egyaránt. Ezek közül az egyik a Debreceni Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál, ahol magyar és külföldi zenekarok is fellépnek. Mindig hatalmas érdeklődés övezi a rendezvényt, ami kiváló fórum a katonazenészek számára, hogy a szolgálati repertoár mellett populárisabb zeneműveket is bemutathassanak. Szeptemberben az eucharisztikus világkongresszuson is felléptünk, amely szintén emlékezetes alkalom volt számunkra” – mondta. A főkarmester arra is kitért, hogy a pandémia időszakában a katonazenészek „szögre akasztották” hangszereiket, hogy segítsenek a járványhelyzet okozta feladatokban. „Jelenleg sem csak a zene frontján vagyunk jelen, továbbra is kivesszük a részünket a kórházi feladatokból. Emellett arra is igyekszünk felkészülni, hogy azonnal meg tudjuk mutatni magunkat, ha a járványhelyzet alábbhagy. A honvédség népszerűsítése mellett további célunk, hogy képesek legyünk szórakoztatni a közönséget és feledtetni a kialakuló helyzetet, amennyire lehetséges. A pandémia komoly nyomot hagyott a kultúra mellett a társadalom minden szegmensében. A zene a korábbi időszakokban is hasonló szerepet töltött be, mint napjainkban: kikapcsol, feltölt, feledtet, szórakoztat, illetve elgondolkodtat. Mindenki megtalálhatja benne, amire szüksége van. A zene minden korszakban építheti az emberiséget” – hangsúlyozta Csizmadia Zsolt ezredes.

A főkarmester hozzátette: reméli, hogy a következő generáció számára is hasznosak lesznek a kötetek. „Minden kiadványnak az a legfontosabb értéke, hogy történelmet teremt, amely ezáltal kutathatóvá válik. A könyvekben megjelenik a katonazenekarok tevékenységének lenyomata. Az olvasó találhat róluk mesélő fotókat, adatokat, illetve kiragadott pillanatokat. Az eljövendő nemzedék számára ezáltal kézzelfoghatóvá válik a történelem. Remélem, hogy az olvasás értéke a jövőben is megmarad. A következő generáció számára is hasznos lehet, ha megismerik múltjukat, ezáltal képessé válva jelenük és jövőjük hatékonyabb irányítására” – mondta.

És hogy mit érdemes tennie annak, aki a jövőben katonazenésznek állna? „Legyen mestere a hangszerének, gyakoroljon sokat, és ha úgy érzi, hogy a zene eszközével szolgálná a hazát, akkor szeretettel várjuk. Napjainkban tíz katonazenekar működik, az ország kilenc helyőrségében, kiváló kollégák vezetésével, így akit ez a szakma vonz, az megtalálhatja a helyét. 2021. október elsején 55 fővel gazdagodtunk a Magyar Honvédség parancsnokának támogatásával, így jelenleg 340 főt számlál a katonazenekari kontingens” – összegezte a főkarmester.