Közvetítő szerepben - a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2022. május 9. 12:55Az orosz–ukrán háború kirobbanásával Törökország igen sajátos szituációba került, hiszen a kisázsiai állam a konfliktus mindkét résztvevőjével jó kapcsolatot épített ki a korábbiakban. Ezt kihasználva a harcoló felek között egyfajta közvetítő szerepet próbál betölteni, jóllehet, ezen törekvése eddig mérsékelt sikerrel járt. Az ankarai vezetést szintén diplomáciai aktivitásra készteti, hogy az amúgy is rossz gazdasági helyzetben lévő országot különösen érzékenyen érinti a közelében dúló viszály.
A Szovjetunió széthullása után Oroszország és Törökország kapcsolata látványos fejlődésnek indult, s ez különösen igaz az utóbbi bő húsz évre, kezdi a „Közvetítő szerepben – Törökország és az orosz–ukrán háború” című elemzését Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa. A felek közeledése egyre több területen (energetikai, gazdasági, katonai, külpolitikai) hozott kooperációt, noha akadtak kifejezetten konfliktusos periódusok is az elmúlt években, elég csak a török légteret megsértő orosz Szu–24-es repülőgép 2015. november 24-i lelövésére gondolnunk.
A hadiipari kereskedelem vonatkozásában mérföldkőnek számított Recep Tayyip Erdoğan török elnök 2016-ban hozott döntése, miszerint országa mintegy 2,5 milliárd dollár értékben orosz Sz–400-as légvédelmi rakétarendszert vásárol; az ehhez szükséges hitelmegállapodást 2017 végén írták alá. A döntés erősen megterhelte az Egyesült Államok és Törökország kapcsolatát. A washingtoni kormányzat szankciókat is életbe léptetett NATO-szövetségese ellen, melynek eredményeként a kisázsiai állam kikerült az F–35-ös vadászgép fejlesztési programjából.
További részletek a Magyar Honvéd magazin május 13-án megjelenő számában!
