A fegyveres konfliktusok bizonytalan megítélése nehezíti a felelősségre vonást a szakértők szerint

„Nem mindig világos, mikor tekinthető egy adott helyzet fegyveres konfliktusnak, és így az sem egyértelmű, hogy mikor lehet vádat emelni háborús bűnök elkövetése miatt" – fejtette ki Andrew Clapham, a Genfi Nemzetközi Humanitárius Jogi Akadémia vezetője.

A nemzetközi humanitárius jog a fegyveres konfliktusok során tanúsított magatartást szabályozó nemzetközi jogi normákat foglalja magában, köztük a legfontosabbak az úgynevezett Genfi Egyezmények.

Az intézet a saját jogi elemzése alapján a szíriai polgárháborút is beleértve 24 ország területén legkevesebb 38 fegyveres konfliktust azonosított a tavalyi évben. A tanulmány szerzői rámutatnak arra, hogy a felelősségre vonást sok esetben hátráltatja a tanácstalanság az egyes helyzetek nemzetközi jogi megítélésében.

Szíriában tavaly mintegy 55 ezer embert öltek meg az akadémia adatai szerint. Mexikó állt a második helyen az áldozatok számát tekintve (kilencezer halott), és Afganisztán a harmadikon (hétezer-ötszáz halott).

Egyes országok, így Törökország, Mexikó és Thaiföld nem ismerik el, hogy a területükön nemzetközi jogi értelemben vett fegyveres konfliktus zajlik.

Ugyanakkor a humanitárius jog megsértése miatt hozott bírósági ítéletekre is volt példa a tavalyi évben, így például brit és amerikai katonákat marasztaltak el, Afganisztánban elkövetett háborús bűncselekmények miatt.

A genfi elemzés egyetlen esetet határozott meg nemzetközi fegyveres konfliktusként, mégpedig a Szudán és Dél-Szudán között folyó összetűzéseket. Hozzátették ugyanakkor: egyes vélemények szerint annak lehet tekinteni az Egyesült Államok és Pakisztán között a dróntámadások polgári áldozatairól folyó vitát is.

A 38 fegyveres konfliktus nagy része azonban – szám szerint 27 – nem minősül nemzetközinek, mert ezekben egy adott ország kormánya és az ország területén belüli fegyveres csoportok állnak szemben egymással.