A koszovói elnök visszavonta a hadsereg létrehozására vonatkozó javaslatát

A hírek szerint a koszovói elnök azt kérte Kadri Veselitől, a pristinai parlament elnökétől, hogy egyelőre ne tűzze napirendre a biztonsági erők haderővé alakításáról szóló javaslatot. Indoklása szerint azért vonta vissza a javaslatot, mert egy ilyen lépés előtt a külföldi stratégiai partnerek teljes támogatására van szükség, és inkább egy alkotmánymódosításon keresztül kellene megvalósítani. Korábban az Egyesült Államok, a NATO és az Európai Unió is nemtetszésének adott hangot a koszovói hadsereg kiépítésének terveivel kapcsolatban.

Hashim Thaci egy hónapja adta át a koszovói biztonsági erők fegyveres erőkké történő átalakítására vonatkozó javaslatát a pristinai parlamentnek. Akkor azt mondta, amennyiben a törvényhozás nem fogadja el javaslatát, lemond.
A törvénymódosítási kezdeményezés nyomán a biztonsági erők hatásköre szinte már egy hadseregével vetekedett volna. A javaslat szerint a biztonsági erők feladatai között Koszovó függetlenségének és területi egységének a megóvása is szerepelt volna.

A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lenne szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok ellenzik, akiknek támogatása nélkül viszont nincs meg az alaptörvény módosításához szükséges kétharmados többség a parlamentben. Így az elnök a meglévő törvény módosítását, és a biztonsági erő hatáskörének bővítését javasolta volna. Most úgy tűnik, Washington és Brüsszel bírálatai miatt mégis alkotmánymódosításon keresztül alakulhat át a fegyveres erő.
„A szerb kisebbség képviselői egy pillanatig se gondolják azt, hogy Koszovó nem fogja megszervezni saját fegyveres haderejét" – fogalmazott Hashim Thaci egy pristinai konferencián pénteken.

A koszovói biztonsági erőket könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhások képezik, feladatuk pedig a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. A haderő nehézfegyveresekből állna.
Amikor 1999-ben véget ért a koszovói háború, a felek abban állapodtak meg, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító területen kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat. A Belgrád és Pristina közötti 2013-as megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy az albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR, vagyis a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő beleegyezése nélkül.
Az ötezer hivatásos katonából és háromezer önkéntesből álló koszovói hadsereg felállításáról hosszabb ideje tárgyalnak Koszovóban, ám az elfogadáshoz szükséges kétharmados támogatottságra nincs lehetőség a szerb kisebbségi politikusok ellenkezése miatt. A kisebbségi képviselők ugyanis csak arra szavaznak igennel, amire Belgrád is rábólint, egy hadsereg létrehozása azon a területen, amelyet Szerbia még mindig sajátjának tekint, pedig nem számíthat támogatásra.

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A függetlenség egyoldalú kikiáltása óta Koszovónak hivatalosan nincs önálló hadserege.