A mostaninál jelentősebb amerikai katonai jelenlétet sürgetett hazájában a román külügyminiszter

Corlatean, a The Washington Post online kiadásában április 30-án, szerdán, Az orosz fenyegetés realitás címmel megjelent interjújában kijelentette, hogy Moszkva a Krím „abszolút illegális annexiójával" megsértette a nemzetközi jogot, és kísértést érez Moldova Dnyeszteren túli régiójával kapcsolatban is. Mint mondta, Bukarestet „rendkívüli aggodalommal" tölti el az, ami Kelet-Európában és a Fekete-tenger térségében történik.

„Hazám, Románia egyszerre a NATO- és az Európai Unió keleti határa" – fogalmazott Corlatean, amit később úgy pontosított, hogy az unió országai közül Romániának van a leghosszabb közös határa Ukrajnával.

Mint mondta, Románia egyike azoknak a tagállamoknak, amelyek a szövetségesek „gyorsabb és erősebb" megjelenését tartják szükségesnek a NATO keleti szárnyán, hogy megerősítsék Romániának, Lengyelországnak és a balti államoknak a kollektív védelembe vetett bizalmát. Mint mondta, szükség van a NATO katonai képességeinek átcsoportosítására, amit az általa említett öt országban kellene elkezdeni.

A román diplomácia vezetője szerint Bukarest stratégiai partnerséget kötött Varsóval, és Románia szoros kapcsolatban áll Lengyelországgal, a Balti országokkal, valamint Bulgáriával.

„Erős és egyeztetett hangon kell szólnunk, nem pedig engedményeket tennünk gazdasági okok miatt" – jelentette ki.

„Gondoskodnunk kell a nemzetközi jog alapelveinek tiszteletben tartatásáról. Mert a nemzetközi jogrend átírásának elfogadásával mindenki veszít" – jelentette ki, hozzátéve, hogy a határok katonai akcióval, a nemzetközi közösség hozzájárulása nélkül történő megváltoztatása elfogadhatatlan" – tette hozzá.

Szavai szerint az Egyesült Államok, amelynek korábban az ázsiai-csendes-óceáni térség volt rendkívül fontos, most „újból felfedezi" Kelet-Európa geostratégiai jelentőségét.

„Arra bátorítjuk az Egyesült Államokat, hogy fokozottabban legyen jelen a térségünkben" – mondta Titus Corlatean.

Emlékeztetett, hogy az amerikai telepítésű rakétavédelmi rendszer jövőre már működőképes lesz Romániában, és ígéretet tett arra, hogy Bukarest a GDP két százalékára növeli majd katonai kiadásait.

A román külügyminiszter szerint támogatni kell Grúzia, Ukrajna és Moldova EU- és NATO-csatlakozását. Felhívta a figyelmet, hogy a moldovai állampolgárok kedd óta vízummentességet élveznek az EU-ban, és a „legfontosabb célként" nevezte meg az uniós társulási és a szabadkereskedelmi szerződés megkötését Chisinauval.

Elmondta, hogy a román kormány tavaly megkezdte a moldovai és az európai gázhálózat összekapcsolását előkészítő munkát.