A szélsőségektől való tartózkodásra int a boszniai főmufti

Husein Kavazovic szerint számos bírálat éri a boszniai muszlimokat, amiért ragaszkodnak vallási hagyományaikhoz, pedig “aki okos, nem mond le arról a kincsről, amelyet a szülei hagytak rá".
Az újítókkal és újításokkal kapcsolatban kiemelte, hogy gyakran az iszlám nevében “ismeretlen és távoli tanításokat, vallási formákat, megkérdőjelezhető indoklásokat" sorakoztatnak fel, és főleg a fiatalokat célozzák meg. Ezért arra szólította fel a boszniai muszlim fiatalokat, tanulmányozzák a boszniai iszlám hagyományokat, hogy lássák, a boszniai közösség nem gyökértelen, és nem tanulatlanok gyülekezete. Mint mondta, a távolról érkezők túl liberálisnak nevezik a boszniai iszlám közösséget, igyekeznek “megjavítani" azt, és “jobb" tanításokat közölnek, főleg az interneten. Mindezek ellenére Husein Kavazovic türelemre és megbocsátásra intette közössége tagjait.

A 2013-as népszámlálási adatok szerint a 3,5 milliós Bosznia-Hercegovina lakosságának 50,7 százaléka muszlim, és ők a vallás mérsékelt irányzatát követik. Jelen vannak azonban a szélsőségek is, 2013 és 2015 között például Bosznia-Hercegovinából körülbelül 188 férfi vett részt harcosként az iraki és a szíriai összecsapásokban. Számuk 2015 végére jelentősen csökkent, már csak 91-en voltak, miután 50-en meghaltak, 47-en pedig visszatértek hazájukba. 2016 áprilisában már az ott harcoló boszniaiak kevesebb mint fele volt felnőtt férfi, számos nő gyerek is részt vett a harcokban.
2016-ra szinte nullára csökkent a szíriai harcokhoz csatlakozók, illetve onnan visszatérők száma. Ennek oka az, hogy Bosznia-Hercegovina törvényben tiltja a külföldi harcokban való részvételt, illetve a toborzást és a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről.