A szíriai és iraki harcokban meghalt közel száz franciaországi közül heten öngyilkos merénylők voltak

„Egy új jelenségre különösen figyelnünk kell hazai kockázatai miatt, és valószínűleg most először beszélünk erről. A titkosszolgálatok hét olyan egyént azonosítottak, francia állampolgárokról, illetve franciaországi lakosokról van szó, akik öngyilkos merényletben haltak meg Szíriában vagy Irakban" – fogalmazott a miniszterelnök. „A legfiatalabb nem volt még 20 éves, és közülük hatan nemrégiben tértek át (az iszlám hitre)" – tette hozzá.
„Arról van szó, hogy az Iszlám Állam (dzsihadista szervezet) szándékosan áldoz fel elsősorban ilyen fiatalokat? Vagy pedig arról, hogy az öngyilkos jelöltek az áttérésük igazolásaként ideológiai buzgalmukat akarták bizonyítani? Mindesetre ez kiválóan illusztrálja az Iszlám Állam rettenetes fanatizáló képességét" – hangsúlyozta Valls.

A kormányfő elmondta, hogy több mint 1550 francia állampolgárnak vagy franciaországi lakosnak van köze Szíriában vagy Irakban működő „terrorista hálózatokhoz", közülük 800-an megfordultak a két országban, 434-en jelenleg is ott vannak, és 96-an haltak meg közülük.
Valls idézte Vera Jourovát, az Európai Bizottság igazságügyekért felelős biztosát, aki a Le Figaro című francia napilapban hétfőn megjelent interjúban elmondta: Európából mintegy öt-hatezer önkéntes utazott Szíriába, hogy csatlakozzon a Bassár el-Aszad elnök ellen harcoló dzsihadistákhoz, és félő, hogy az év végégig a számuk elérheti a 10 ezret.

A 17 áldozatot követelő januári párizsi iszlamista merényleteket követően a francia kormány a terrorveszély miatt a titkosszolgálatok jogköreinek megerősítését előíró törvénytervezetet terjeszt a parlament elé. Az előzetes engedélyezés nélküli beható ellenőrzést lehetővé tevő intézkedések ellen több százan tiltakoztak délután a nemzetgyűlés előtt, valamint jogvédő egyesületek, ügyvédek és az internetes világ szereplői is aggodalmukat fejezték ki.
A tervezet értelmében „a terrorizmus megelőzésére és Franciaország gazdasági, ipari és tudományos érdekeinek védelmében" a megerősített titkosszolgálati szervek (így a belső- és külső és a katonai hírszerzés) ezentúl előzetes bírói engedély nélkül beépülhetnek a feltételezett terroristák közé, megfigyelhetik és lehallgathatják őket. A titkosszolgálatok ezentúl e-mailek és telefonbeszélgetések tartalmához is hozzáférhetnek.
A törvénytervezet lehetőséget biztosít az ügynököknek a legújabb technológiák (mikroportok, kémkamerák, gépkocsira szerelhető jelzőberendezések) használatára is. Számítógépes kémprogramokat is igénybe vehetnek, amelyekkel a felhasználó tudta nélkül a billentyűzeten végrehajtott minden leütést rögzíteni lehet. Ezenkívül az úgynevezett IMSI-Catcher nevű berendezést is használhatják, amely egy mobiltelefon-bázist szimulál, és egy adott körzetben minden telefonhívást érzékel és eltérít.

A szocialista kormányzat tervezetét a jobboldali ellenzék is támogatja, így elfogadása nem kétséges. Az Atlantico nevű hírportál felmérése szerint a franciák 63 százaléka támogatja a terrorizmus elleni küzdelem nevében az egyéni szabadságjogok korlátozását az interneten.
A nemzetgyűlési vita csütörtökig tart, de a szavazás csak május 5-én, a tavaszi parlamenti szünet után esedékes.