A tömbön kívüli státus feladásáról határozott az ukrán parlament

Az erről szóló törvényjavaslatot 303 képviselőt támogatta a 450 fős kijevi törvényhozásban, és csupán nyolcan szavaztak ellene. A rendelkezés életbe lépéséhez már csak Petro Porosenko államfő aláírása hiányzik, aki maga indítványozta a semlegességről való lemondást.
A törvényt Porosenko arra hivatkozva nyújtotta be a parlamentben, hogy „az Ukrajnával szembeni orosz agresszió" és „a Krím törvénytelen elfoglalása" miatt nem tartható az ország tömbön kívülisége.

A jogszabályhoz csatolt magyarázat szerint a semlegesség politikája nem volt hatékony.
A tömbön kívüliséget Ukrajna egy 2010-ben, a februárban a kijevi tüntetések hatására elmenekült, majd a parlament által elmozdított Viktor Janukovics exelnök által kihirdetett törvényben vállalta. Moszkva korábban többször is arra szólította fel Ukrajnát, hogy tartsa fent semlegességét, és maradjon távol a NATO-tól.

Oroszországnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) akkreditált állandó képviselője kedden úgy reagált a kijevi parlament lépésre, hogy az „barátságtalan lépés Oroszországgal szemben, különösen a mostani helyzetben", amelyhez – mint mondta – „negatívan fogunk viszonyulni".
Kelin úgy fogalmazott, hogy az ukrán parlament döntése növelni fogja a feszültséget a két ország viszonyában, és „elárulja, hogy a kijevi hatalom milyen irányba akarja terelni" Ukrajnát és az ukrán-orosz kapcsolatot.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy a törvény elfogadása Ukrajna „európai és euroatlanti integrációjához fog vezetni".
A NATO szóvivője Brüsszelben így reagált: a szövetség ajtaja nyitva áll, és Ukrajna a NATO tagjává válhat, ha úgy akarja, valamint teljesíti az ehhez szükséges feltételeket és betartja a szövetség alapelveit.

Petro Porosenko hivatala a törvény kapcsán közölte: Ukrajnának azért kell a nyugati tömb részévé válnia, mert hosszú ideig „egy szürke ütközőzóna volt", és az ország függetlenségének és határainak tiszteletben tartását ígérő nemzetközi kötelezettségvállalások nem bizonyultak elégséges biztonsági garanciáknak.
Ez utóbbival Porosenko elsősorban az 1994-es budapesti memorandumra utalt, amelyben az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia felelősséget vállalt Ukrajna szuverenitásának védelméért, cserébe azért, hogy Kijev feladta a szovjet időkben az ország területén állomásoztatott atomfegyvereket.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Ukrajna tömbön kívüli státusának feladása csak kiélezi a szembenállást az ország délkeleti régióiban, Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő pedig úgy vélte, hogy Ukrajna a döntéssel katonailag Oroszország potenciális ellenségévé válik.

Szergej Lavrov kedden, az ukrán parlamentben elfogadott törvényre azonnal reagálva hangsúlyozta, hogy azzal Kijev olyan illúziót teremt, mintha az efféle jogszabályok elfogadása révén lehetséges lenne az ukrajnai mély belpolitikai válság rendezése. Ehhez azonban az orosz diplomácia vezetője szerint Kijevnek párbeszédet kell kezdenie Délkelet-Ukrajnával és valamennyi ukrán régió, politikai erő bevonásával gyökeresen át kell alakítania az alkotmányt.

„Sokkal eredményesebb és értelmes megoldás, ha végre párbeszédet kezdenek saját népüknek azon részével, amelyet teljes mértékben figyelmen kívül hagytak, amikor államcsínyt hajtottak végre" – üzent Lavrov a Viktor Janukovics volt ukrán államfő február végi megbuktatását követően hatalomra jutott ukrán politikai erőknek.

Szergej Lavrov az ukrajnai rendezésben a „minszki formátum" követését sürgette, de nem tett említést az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetről (EBESZ).

A fehérorosz fővárosban szeptember 5-én az ukrán hatalom, valamint a délkelet-ukrajnai szakadárok között az EBESZ és Moszkva közvetítésével született megállapodás a fegyveres szembenállás beszüntetéséről és a konfliktus békés megoldásáról.

A kijevi törvényhozás keddi döntését megelőzően Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő a Facebook közösségi portálon bírálta az ukrán elhatározást. Közölte, hogy Ukrajna katonailag Oroszország potenciális ellenségévé válik. Barátságtalan lépésnek nevezte Oroszországgal szemben a kijevi döntést az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) akkreditált állandó orosz képviselő. Andrej Kelin a Ria Novosztyi orosz hírügynökség által szervezett videokonferencián kijelentette, hogy az ukrán parlament döntése növelni fogja a feszültséget a két ország viszonyában, és „elárulja, hogy a kijevi hatalom milyen irányba akarja terelni" Ukrajnát és az ukrán-orosz kapcsolatokat. Kelin szerint Ukrajna alkalmatlan a NATO-tagságra.

Az EBESZ-nagykövet azt is elmondta, hogy a szerdára és péntekre tervezett minszki tárgyalások részvevői egyelőre nem minden napirendi pontban értenek egyet, de abban igen, hogy a legfontosabb a tűzszünet megerősítése.