Aláírták a megállapodást a Krím Oroszországhoz csatlakozásáról

A megállapodást Putyin, Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő és Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere írta alá. A Kreml György-termében orosz politikusok, vallási vezetők és közéleti személyiségek Oroszországot éltető üdvrivalgással fogadták az aláírást és felállva tapsolták meg azt. A bejelentést követően a moszkvai Vörös téren és Oroszország-szerte tízezrek ünnepelték Krím „visszatérését".

Az orosz parlament két háza előtt tett, szenvedélyesen hazafias hangvételű beszédében Putyin védelmébe vette Oroszország lépéseit, és azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy maguknak tartják fenn a jogot, hogy a világ sorsáról döntsenek. Felszólította a Nyugatot, hogy „vessen véget a hisztériának", „hagyjon fel a hidegháborús retorikával", és ismerje el, hogy Oroszországnak is „megvannak a saját nemzeti érdekei, amelyekkel számolni kell, s amelyeket tiszteletben kell tartani.

Az orosz elnök élesen bírálta és a nemzetközi jogot sértőnek nevezte az Egyesült Államok külpolitikáját Szerbia, Irak, Afganisztán és Líbia esetére utalva. Ugyanakkor a Krím Ukrajnától való elszakadását kimondó népszavazás jogszerűségének alátámasztása érdekében az ENSZ-nek és az Egyesült Államoknak a koszovói precedens kapcsán hozott döntéseire hivatkozott, amelyet Oroszország korábban élesen elutasított (Moszkva a mai napig nem ismeri el Koszovót független államként).

Putyin azt állította, hogy Oroszország nem akarja Ukrajna felosztását. Azzal érvelt, hogy országának válaszolnia kellett „a Nyugat összeesküvésére", amellyel az érdekszférájába akarta vonni Ukrajnát. Egyúttal megismételte a Kreml többször hangoztatott álláspontját, hogy „az ukrajnai államcsíny fő kivitelezői a nacionalisták, újfasiszták, orosz- és zsidóellenesek".

Putyin beszélt Moszkva NATO-hoz való viszonyáról is. Kijelentette, hogy „nem vagyunk az együttműködés ellen, de azt ellenezzük, hogy a katonai szervezet házigazdaként viselkedjen a kerítésünk mellett, a történelmi területünkön".

Az ukrán kormány törvénytelennek nevezte és nem fogadja el az orosz-krími megállapodást. „A Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló úgynevezett megállapodás aláírása, valamint az orosz elnök ehhez kapcsolódó beszéde ellentmond a jogszerűségnek, a demokráciának és a józan észnek. Putyin beszéde nagyon tisztán jelezte, hogy milyen valós veszélyt jelent Oroszország a nemzetközi biztonságra nézve" – jelentette ki Jevhen Perebijnisz ukrán külügyi szóvivő.

Pavlo Petrenko igazságügyi miniszter ezzel párhuzamosan azt mondta: amennyiben Oroszország elismeri a krími vezetés által a félszigeten lévő ukrán tulajdon államosítását, Kijev „fenntartja magának a jogot, hogy lépéseket tegyen veszteségei kompenzálására az Ukrajna, illetve más államok területén lévő orosz tulajdonokból".

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban közölték, hogy az Európai Unió nem ismeri el és nem fogja elismerni a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatolását. Bírálta Moszkvát az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország is.

Az EU-országok külügyminiszterei még hétfőn szankciókat fogadtak el több orosz és ukrán vezető ellen az ukrajnai válsággal kapcsolatban. A korlátozó intézkedések között utazási tilalmak és bankszámlák befagyasztása szerepel.

Huszonegy olyan orosz, illetve ukrán vezető ellen hoztak szankciókat, akiket felelősnek tartanak az unió által törvénytelennek, az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétesnek minősített krími népszavazás megrendezéséért.

Joe Biden amerikai alelnök a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott varsói sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a lépéseket fog tenni a NATO megerősítésére, és a világ által el nem ismert „földfoglalásnak" nevezte a krími orosz katonai intervenciót és a félsziget annektálását.

Az ukrán válság folyamán – elemzők szerint a mély német-orosz gazdasági kapcsolatok miatt – európai kollégáinál valamivel mérsékeltebb hangnemet képviselő Angela Merkel német kancellár szintén törvénytelennek nevezte a keddi lépést, de a nap folyamán azt is közölte, hogy Oroszország továbbra is tagja a G8-csoportnak.

A krími parlament hétfőn adott ki függetlenségi nyilatkozatot, majd kérelmezte a félsziget felvételét az Oroszországi Föderációba, miután az előző napi népszavazáson hivatalos adatok szerint a részvevők 96,77 százaléka támogatta a terület csatlakozását Oroszországhoz.

A népszavazást ukrán és nyugati vezetők törvénytelennek nevezték. A NATO szerint a referendum megtartásának körülményei önmagukban is hiteltelenné tették az eljárást, a népszavazásra sietve, katonai intervenció közepette került sor, a médiát manipulálták, és nem volt lehetőség szabad vita lefolytatására.