Berlin nem vesz részt az amerikai tengerhajózás-védelmi misszióban

„Az Egyesült Államok által ismertetett, tervezett tengerészeti misszióban a német szövetségi kormány nem kíván részt venni" – hangsúlyozta a német diplomácia vezető. Hozzátette: „A kérdésben szorosan egyeztetünk francia partnereinkkel". Maas aláhúzta azt is: Németország mindig is azon az állásponton volt, hogy el kell kerülni a helyzet súlyosbodását a Hormuzi-szorosban. Mint mondta, a kérdésnek nem lehet katonai megoldása. A német elutasítást a tárcavezető azzal indokolta, hogy Berlin nem tartja helyénvalónak az Egyesült Államok maximális nyomásgyakorlási kampányát Irán ellen.

Maas kétnapos látogatásra érkezett szerdán Varsóba az 1944-es varsói felkelés 75. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésekre. A nap folyamán fogadta Andrzej Duda elnök, később pedig lengyel hivatali partnerével, Jacek Czaputowicz-cal is találkozott.

Nem sokkal korábban Ulrike Demmer német helyettes kormányszóvivő is bejelentette, hogy Berlin elutasította Washington erre vonatkozó kérését. Úgy fogalmazott, hogy az amerikai kormány felvetésére tartózkodóan reagáltak, „és nem ajánlottak fel ahhoz hozzájárulást". A német vezetés számára továbbra is elsődleges a diplomáciai rendezés és a feszültségmentesítés, az amerikai vezetésű tengerhajózás-védelmi misszióban való részvétel ezt kétségbe vonná – fűzte hozzá.

Demmer szerint ugyanakkor megfontolandó lenne a német részvétel egy a stratégiai fontosságú hajózási útvonal biztosítását szolgáló európai misszióban. Felidézte, hogy Németország, Franciaország és Nagy-Britannia már tárgyalásokat folytat a kérdésben. A német kormányszóvivő egyben az iráni hatóságok által elfogott brit tankhajó haladéktalan elengedését követelte. Washington hivatalosan kedden kérte fel Németországot, hogy Franciaországgal és Nagy-Britanniával együtt működjék közre Hormuzi-szoros kereskedelmi forgalmának biztosításában és „az iráni agresszió leküzdésében".

A Hormuzi-szoros térségében hetek óta feszült a helyzet, több incidens történt kereskedelmi hajók ellen, és az iráni Forradalmi Gárda lefoglalt egy brit tartályhajót, amire válaszul London a szoroshoz irányított egy rombolót a brit zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajók átkelésének biztosítására. A Perzsa(Arab)-öböl és az Ománi-öböl közötti tengerszoros kereskedelmi jelentőségét mutatja, hogy a globálisan forgalmazott nyersolaj 20 és a cseppfolyósított földgáz 25 százalékát szállítják át rajta a tartályhajók.