Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Berlin szerint provokatív a Katarral szemben támasztott követelések némelyike

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2017. június 27. 18:03

Sigmar Gabriel német külügyminiszter szerint „nagyon provokatív” és teljesíthetetlen követeléseket is támasztanak a Katart elszigetelő államok a blokád visszavonásának feltételeként, de akár kedvező hatása is lehet a viszálynak, mert csökkenhet a terrorizmus pénzügyi támogatása.

A német diplomácia vezetője június 26-án, hétfőn Berlinben a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű nemzetközi elemző intézet tanácskozásán tartott előadásában kiemelte, hogy korántsem csak Katar finanszíroz terrorista csoportokat az arab világban. Más országok is erőteljesen támogatnak terroristákat, így „ha egyáltalán van valami jó ebben a konfliktusban", akkor az az lehet, hogy előtérbe kerül a terrorizmus finanszírozásának kérdése, és ennek hatására az érintett országok visszafoghatják tevékenységüket ezen a területen.
Azonban a konfliktusnak sokkal több dimenziója van, annyira sokrétű, hogy úgy tűnik, mintha az Öböl menti viszály az „arab House of Cards" volna – utalt Sigmar Gabriel a Kártyavár című amerikai sorozatra.
Kiemelte, hogy Németország továbbra is támogatja a kuvaiti emír konfliktusrendezési törekvéseit. Szabáh el-Ahmad el-Dzsábir közreműködésével remélhetőleg sikerül kiválasztani a Katarral szemben támasztott követelések közül azokat, amelyekről lehet tárgyalni. A követelések némelyike igen provokatív, mert Katar szuverenitását érinti – mondta Sigmar Gabriel, hangsúlyozva, hogy Németország Katar szuverenitásának megőrzését pártolja.

Ugyancsak az ECFR tanácskozásán Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter sürgette, hogy Európa vesse latba befolyását a konfliktus enyhítéséért. Mint mondta, a Katart blokád alá helyező erők a saját kudarcaikról akarják elterelni a figyelmet. Olyan államok próbálják elszigetelni Katart, amelyek nem tudnak megfelelni a lakosság elvárásainak, ezért külső ellenségek révén akarják levezetni a feszültséget. Ez a külső ellenség rendszerint Irán, „ma pedig éppen Katar" – mondta Zaríf.

A Katar térségbeli szövetségeseként számon tartott perzsa állam diplomáciájának vezetője kiemelte, hogy az elszigetelés politikája helyett a regionális párbeszéd új fórumát kell kialakítani, és meg kell szakítani a fegyverkezés spirálját, amely csak „tovább erősíti azt a térségünket jellemző felfogásbeli rendellenességet, hogy a biztonságot meg lehet szerezni kívülről, fegyverek vásárlásával".

Az Irán legfőbb ellenlábasának számító Szaúd-Arábia vezetésével arab országok egy csoportja június elején megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Katarral, és az ország gazdaságának működését nagymértékben hátráltató szankciókat vezetett be, arra hivatkozva, hogy vezetése terroristákat támogat, együttműködik Iránnal és beavatkozik a belügyeikbe. Doha tagadja a vádakat.
Az arab országok 13 követelésből álló listát állítottak össze, amelyet Kuvait továbbított Katarnak. A múlt pénteken tíz napot adtak dohai vezetésnek arra, hogy teljesítse a követeléseket, amelyek között szerepel az al-Dzsazíra televízió bezárása, az Iránnal fennálló kapcsolatok szűkítése és a katari török katonai támaszpont felszámolása is.