Bevethetik a török hadsereget Irakban és Szíriában

A NATO-tagállam kormánya csak egy évre kapott engedélyt a török törvényhozástól arra, hogy szárazföldi csapatokat és katonai eszközöket vessen be a szomszédos országokban terrorista csoportok ellen. A parlament arra is rábólintott, hogy a terrorellenes küzdelem érdekében külföldi katonák használják az ország támaszpontjait, és Törökországból induljanak bevetésekre ebből a célból.

A felhatalmazás nem csupán az IÁ elleni küzdelmet teszi lehetővé, hanem például a korábban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni fellépést is.

Egyelőre nem tudni, hogy a török kormány felhasználja-e a parlamenti felhatalmazást, és ha igen, mikor történhet katonai beavatkozás.

Ismet Yilmaz védelmi miniszter röviddel a szavazás előtt újságírói kérdésre úgy nyilatkozott: „elfogadás esetén se számítsanak azonnali intézkedésekre".

A javaslatot csütörtökön 298 képviselő támogatta, míg 98-an szavaztak ellene úgy, hogy a kormányzó konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) abszolút többségben van a parlamentben. A legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) és a kurdokat támogató Demokrata Néppárt (HDP) tagjai előzetesen közölték, nem fogják megszavazni a felhatalmazást.

Ahmet Davutoglu török miniszterelnök, az AKP vezetője a szavazás előtt közölte, „a mai nap próbára teszi az ellenzéki pártok, a CHP és a HDP képviselőit. Meglátjuk ki van az Iszlám Állam mellett és ellen".

Ankara mindeddig csupán humanitárius segítségnyújtással támogatta az IÁ elleni nemzetközi fellépést. Recep Tayyip Erdogan török elnök múlt héten azonban már nem zárta ki a fegyveres beavatkozás lehetőségét.

Törökország mindeddig vonakodott attól, hogy részt vegyen az Egyesült Államok és szövetségesei által létrehozott, az IÁ legyőzésére irányuló nemzetközi koalícióban. Ankara attól tart, hogy amennyiben a dzsihadistákra mért légi csapásokat nem kíséri átgondolt politikai tervezés, a támadások stratégiailag kedvező helyzetbe hoznák a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerőket – miközben a török vezetés Aszad eltávolítására törekszik – és a kurd (pesmerga) harcosokat, akik a három évtizede nagyobb autonómiáért küzdő törökországi kurdok szövetségesei.

Ugyanakkor a dzsihadisták a török-szíriai határ közelében fekvő Kobani szíriai kurd várost fenyegetik. Félő, hogy elfoglalásával menekülők további tömegei özönlenének át Törökországba.