Chuck Hagel: szükség van a nukleáris elrettentő erő modernizációjára

A nukleáris töltetek és a célba juttatásukra alkalmas tengeralattjárók, bombázók és rakéták modernizációjához, részleges lecseréléséhez fontossági sorrendet kell felállítani, és figyelemmel kell lenni a költségvetésre is, de az ország „mindig kész volt állni ennek a költségét, és úgy gondolom, hogy ezután is kész lesz" – tette hozzá Hagel.

A Sandia laboratóriumok Új-Mexikó szövetségi államban lévő létesítményén és a Kirtland légitámaszponton tett látogatás része volt annak a kétnapos miniszteri körútnak, amelynek célja a nukleáris erők moráljának erősítése. Az utóbbi időben ugyanis több fegyelmi botrány történt az amerikai atomerőknél. Hagel csütörtökön e körút keretében az F.E. Warren légitámaszpontra utazott a Wyoming állambeli Cheyenne-be, ahol megtekintette az interkontinentális ballisztikus rakéták silóit, és beszélgetett a katonákkal.

Bizalomvesztés miatt októberben leváltották Michael Carey-t, a szárazföldi telepítésű interkontinentális ballisztikus rakétákért felelős parancsnokot. Carey kormányküldöttséget vezetett Oroszországba, és moszkvai tartózkodása alatt a vád szerint szinte végig ittas volt, és orosz nőkkel szórakozott. Nem sokkal korábban bocsátották el Tim Giardina ellentengernagyot, a légierő és a haditengerészet atomarzenálját felügyelő stratégiai parancsnokság vezetőjének helyettesét, miután eljárás indult ellene hazárdjátékért.

Az amerikai légierő egyik alakulatánál áprilisban súlyos és sorozatos szabályzatsértések miatt 17 tisztet függesztettek fel, mert több alkalommal megszegték a biztonsági előírásokat, és sorozatban nem adták meg az előírt tiszteletet feljebbvalóiknak. A vizsgálatot annak hatására indították el, hogy egy hadgyakorlaton részt vevő katonák gyenge osztályzatot kaptak a Minuteman III típusú interkontinentális ballisztikus nukleáris rakéta felbocsátásának szimulálására. A 17 tiszt egyidejű felfüggesztése példátlan eset az amerikai légierő történetében.

Hagel mostani látogatásán a morális problémákról beszélve megállapította, hogy a nukleáris erőknél szolgálatot teljesítők gyakran mellőzöttnek érzik magukat, szinte soha nincsenek reflektorfényben, munkájuk monoton.

A washingtoni kongresszus költségvetési hivatala december úgy becsülte, hogy az amerikai nukleáris elrettentő képesség fenntartására a következő évtizedben 355 milliárd dollárra lesz szükség. A nukleáris fegyverek globális elterjedésének akadályozásával foglalkozó kaliforniai intézet pedig kedden közölte, hogy a modernizáció egybillió dollárba is belekerül a következő 30 évben. Jon Wolfstahl, az intézet igazgatóhelyettese azt mondta: e beruházások sokkal többe kerülnek, mint az emberek gondolnák.

A kormány bírálói szerint ezek a tervek ellentmondanak Barack Obama elnök azon tavalyi nyilatkozatának, miszerint az Egyesült Államok megengedheti magának, hogy egyharmadával – 1000 és 1500 közé – csökkentse hadrendbe állított atomfegyvereinek számát.