Civileket mészárolt le a mianmari hadsereg

Ravina Samdaszani, a genfi székhelyű főbiztosi iroda szóvivője azt mondta, hogy a hivatalosnál sokkal magasabb a halottak száma. Meg nem erősített jelentésekből harminc halálos áldozatról tudnak. Helybeliek Butidaung településen arról számoltak be, hogy a hadsereg helikopterekből bambuszt gyűjtő, rohingja napszámosokra nyitott tüzet szerdán. A hadsereg megerősítette a támadás tényét, amely szerint hatan haltak meg és kilencen megsebesültek. A hadsereg lapja, a Mjawadi azt írta, hogy az áldozatok a terroristákkal egy helyen tartózkodtak, miközben a katonák lecsaptak a terület autonómiájáért küzdő felkelőcsoportra, az Arakáni Hadsereg tagjaira. Az ENSZ emberi jogi főbiztosának irodája visszautasította az állítást mondván, hogy a civilek elleni mianmari támadás kimerítheti a háborús bűncselekmény fogalmát.

A rohingják többsége főként a nyugat-mianmari Arakán államban él, és a világ egyik legüldözöttebb kisebbsége. Néhány szakértő úgy véli, hogy őshonosak a térségben, mások szerint a bengáli területek brit gyarmatosítása idején, majd Burma (a későbbi Mianmar) 1948-as függetlenedése és az 1971-es bangladesi függetlenedés után érkeztek a régióba. Hiába élnek generációk óta Mianmar területén, Rangun továbbra is illegális bevándorlóknak tekinti őket. Az 1982-ben elfogadott mianmari állampolgársági törvény sem ismeri el etnikai csoportként, és gyakorlatilag megfosztja őket az állampolgárságtól. A kisebbség tagjai naponta kénytelenek diszkriminációval szembesülni: nincs tartózkodási engedélyük, nem gyakorolhatják szabadon a vallásukat, sőt a mozgásban is korlátozzák őket.

2017 augusztusában a nyugat-mianmari Arakán államból csaknem 730 ezer rohingja muzulmán menekült át a szomszédos Bangladesbe, miután a mianmari hadsereg tisztogató műveletekbe kezdett, azt követően, hogy rohingják mianmari biztonsági állásokat támadtak meg. A megtorlásban becsült adatok szerint mintegy tízezren haltak meg.