Elvetették a bizalmatlansági indítványt

A 460 tagú alsóházban a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) 231 jelen lévő képviselője és a harmadik legnagyobb parlamenti erő, az ellenzéki Kukiz´15 30 képviselője, valamint 6 független honatya szavazott bizalmat a miniszternek. A tárcavezető menesztését a PO mellett a szintén ellenzéki Nowoczesna (Modern) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) – összesen 166 képviselő – támogatta.
A PO június 20-án nyújtotta be bizalmatlansági indítványát, amelyet azzal indokolt, hogy Macierewicz „politikai harcra használja tárcáját", és „aláássa a lakosság biztonságérzetét" azáltal, hogy gyengíti a nemzetvédelmi minisztérium pozícióját. Az utóbbi vádat mindenekelőtt arra alapozták, hogy Macierewicz májusban, az előző kormányzati ciklusra vonatkozó kormányszintű értékelés keretében bírálta elődeinek teljesítményét a parlamentben.
A szavazást megelőző vita során Beata Szydlo kormányfő Macierewicz iránti „százszázalékos bizalmáról" biztosította a képviselőket, utalva többek között a rendszerváltás előtti bátor ellenzéki magatartására. Egyúttal a közelgő varsói NATO-csúcstalálkozóra való tekintettel „elfogadhatatlan próbálkozásnak" minősítette az indítványt, mely szerinte „a lengyel állam megbízhatóságának aláásását" célozta.

Az indítvány időzítését egyébként a Macierewicz menesztése mellett szavazó Modern és a PSL is kifogásolták.
A PiS képviselői a vita során rámutattak: a tárcavezető jól készítette elő a NATO részvételével júniusban megtartott nagyszabású lengyelországi hadgyakorlatot, az Anakonda-16-ot, valamint – Lengyelország részéről – a NATO-csúcstalálkozót is, és úgy értékelték: Macierewicz „a rendszerváltás utáni legjobb nemzetvédelmi miniszter, aki egyúttal a legbonyolultabb körülmények között dolgozik".
Tomasz Siemoniak, aki az előző, PO vezette kormány nemzetvédelmi minisztere volt, azt vetette Macierewicz szemére, hogy a májusi parlamenti értékelésben alaptalanul támadta elődeit, tönkretéve ezzel a védelmi ügyekben fennálló belpolitikai konszenzust.
A pénteken kezdődő kétnapos varsói NATO-csúcstalálkozót a 28 tagország állam- és kormányfőinek részvételével rendezik meg, Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkárának elnökletével. A tárgyalások fő témái a szövetség keleti és déli szomszédságában jelentkező fenyegetések és az ezekre adandó válaszok, ezen belül a NATO keleti szárnyának megerősítése és a szövetség lehetséges bővítése.