Észak-Korea kihirdette a hadiállapotot

A „különleges közlemény" szerint a Koreai Nép Demokratikus Köztársaság (KNDK) a két Koreát érintő minden ügyet háborús időszakra kidolgozott szabályoknak megfelelő módon fog kezelni.
„Véget ért a se nem béke, se nem háború állapota a Koreai-félszigeten" – írta a KCNA észak-koreai hírügynökség, és felidézte Kimnek a katonai vezetőkkel tartott csütörtöki tanácskozását, amelyen a jelentések szerint jóváhagyta az amerikai és dél-koreai célpontokra mérendő csapások terveit.

A hadsereg a „végső parancsra" vár Kim Dzsong Un, az ország vezetője részéről, az ország szárazföldi és tengeri határai közelében tapasztalt provokációkra pedig „könyörtelen választ" ad – hangzik a phenjani közlemény, amelyet a kormány, a párt és más politikai szervezetek írtak alá.

A két Korea technikai értelemben eddig is háborúban állt, mert az 1950-1953 között vívott koreai háborút tűzszünet zárta le, nem pedig békeszerződés. Észak-Korea márciusban bejelentette, hogy felmondja a tűzszünetet, tiltakozásul a déli országrészben folyó koreai-amerikai hadgyakorlatokra. Ezek kezdete óta a KNDK szinte minden nap fenyegetőzött azzal, hogy csapást mér dél-koreai és amerikai célpontokra – kommentálta a helyzetet a brit hírügynökség.

A tűzszünet felmondása elvben elvezethet az ellenségeskedések kiújulásához, de megfigyelők szerint nem ez az első eset, hogy a tűzszünetet Phenjan érvénytelennek minősítette – jegyezte meg a francia hírügynökség.
A tűzszünetet az ENSZ Közgyűlése hagyta jóvá, és elvetette azt a lehetőséget, hogy Észak-Korea egyoldalúan felmondja.

A phenjani bejelentést követően a szöuli védelmi minisztérium azt közölte, hogy nem észleltek különleges csapatmozgást a határoknál.

A dél-koreai hírügynökség jelentette, hogy a két Korea határán közösen működtetett ipari létesítménynél a szokásos forgalom zajlott. Az északi hatóságok a beszámoló szerint azt is jelezték: jóváhagyták, hogy 241 dél-koreai lépjen be a KNDK területére szombaton, és 510 távozzék onnan a nap folyamán.

A dél-koreai országegyesítési minisztérium közleménye szerint ami történt, „nem igazán új fenyegetés, csak egy újabb elem a provokációk sorozatából".

Külföldi reagálásokból az derül ki, hogy a nyugati nagyhatalmak komolyan veszik a bejelentést, és önmérsékletet várnak a felektől.

Caitlin Hayden, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője Washingtonban kijelentette: látták az Észak-Koreából érkező, „nem építő jellegű" információkat. „A fenyegetést komolyan vesszük, és szoros kapcsolatot tartunk fenn dél-koreai szövetségesünkkel" – mondta a Fehér Ház illetékese.

Grigorij Logvinov, az orosz külügyminisztérium koreai ügyekben illetékes tisztviselője közölte: Moszkva azt reméli, hogy „mindkét fél maximális felelősséget és önmérsékletet fog tanúsítani, és nem lép át olyan határt, ahonnan nincs visszaút".

Moszkva azonban nem lehet közönyös, amikor keleti határainál szítják a feszültséget. Észak-Koreából minden nap érkeznek fenyegetések, miközben Dél-Koreában hadgyakorlatoznak, és mindez aggasztja az orosz vezetést – tette hozzá a diplomata.

New Yorkban Martin Nesirky ENSZ-szóvivő azt közölte, hogy a világszervezet aggodalommal fogadta Phenjan újabb fenyegetőzését. Észak-Koreának „vissza kell fognia indulatait" az amúgy is nyugtalan időszakban – mondta Nesirky, aki szerint továbbra is érvényes Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár március 7-i felhívása, amelyben a katonai retorikától és a térség stabilitását veszélyeztető lépésektől való tartózkodásra, irányváltásra és bizalomépítésre szólította Phenjant.

A német kormány arra figyelmeztette Észak-Koreát, hogy ne játsszon tovább a tűzzel. Guido Westerwelle külügyminiszter úgy fogalmazott, Phenjan felelőtlen hozzáállásának be kell fejeződnie. Úgy vélte, hogy az ország legutóbbi lépései súlyos veszélyt jelentenek az egész régió békéjére nézve.

Bob Carr ausztrál külügyminiszter újabb egyoldalú szankciók bevezetésével fenyegetőzött Észak-Korea ellen. Arra szólította a nemzetközi közösség országait, hogy szigorúan tartsák be a Phenjan ellen foganatosított fegyverembargót.