Irán és Izrael, pro és kontra az iráni atomprogramról

Az iszlamista köztársaság és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) képviselői csütörtökön és pénteken Genfben tárgyalnak az iráni atomprogramról. Teherán kitart amellett, hogy atomprogramja békés, elsősorban energetikai és orvosi célokat szolgál. Izrael viszont attól tart, hogy a megbeszélések nem érintik majd az atomprogram lényegét: Irán képes az urándúsításra és nukleáris fűtőanyag előállítására.

Az AP amerikai hírügynökség az újabb tárgyalási forduló kapcsán összeállítást készített az izraeli vádakról, s ezek hátteréről.

Így például a hírügynökség emlékeztet: Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő október 27-én azt állította, hogy az iráni nukleáris program elmúlt egy évben történt fejlesztései heteken belül képessé teszik Iránt arra, hogy 90 százalékos dúsítási szintű uránt állítson elő, ami már közel áll a nukleáris fegyver létrehozásához szükséges arányhoz.

Irán ugyanakkor október 24-én bejelentette, hogy beszüntette az urán 5 százalékosnál magasabb szintre dúsítását és immár elegendő mennyiségű 20 százalékosra dúsított nukleáris fűtőanyaga van ahhoz, hogy működjön az orvosi célokat szolgáló, izotópokat előállító teheráni kísérleti atomreaktor.

Irán jelenleg közel 200 kilogramm 20 százalékos dúsítási szintű uránnal rendelkezik, s szakértők szerint egyetlen atombombához 250 kilogrammra lenne szükség – ezt kellene majd 90 százalékos szintre tovább dúsítani. Hogy mindehhez mennyi időre lenne szükség, arról komoly vita folyik. Ám sok hozzáértő szerint több hónap.

Az izraeli miniszterelnök azt is elmondta ugyanekkor, hogy Irán nehézvizes reaktort épít Arak városa mellett, amelynek „semmi köze a békés atomenergiához, kizárólag a nukleáris fegyverek előállításához".

Az Irán középső részén épülő nehézvizes reaktor a nyers, dúsítás nélküli uránt alkalmazza fűtőanyagként. Az ilyen reaktorokban működés közben plutónium termelődik, s ezt valóban használhatják atomfegyver gyártására – de ehhez olyan speciális kiválasztási és dúsítási módszerekre van szükség, amikkel Irán nem rendelkezik. Teherán egyébként azt állítja, hogy a reaktorra főként egészségügyi célokból van szükség: izotópokat fognak itt előállítani a rákos megbetegedések kezelésére és más orvosi célokra. Az iráni hatóságok hozzátették: engedélyezni fogják, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztonsági kamerái folyamatosan felvételeket készíthessenek a reaktornál.

Az izraeli kabinet azt is állította, hogy Irán időközben több mint 18 ezerre növelte a dúsításhoz használt centrifugák számát a 2006-as szintről, amikor még mindössze 164 ilyen szerkezet működött. Ez a hírügynökség szerint igaz: ám a 18 ezer centrifuga nem mind működik, hanem csak valamivel több mint 10 ezer.

Izrael korábban hangsúlyozta: a nukleáris fűtőanyag előállításához szükséges technológia nagymértékű fejlesztése képessé teszi Teheránt arra is, hogy atomfegyvereket állítsanak elő.

Az AP hírügynökség szerint miközben ez technikailag igaz, ez az állítás legalább öt olyan országra is vonatkoztatható, amelyek szintén dúsítanak uránt, de nem rendelkeznek saját nukleáris arzenállal. Ilyen ország Argentína, Brazília, Németország, Japán és Hollandia.

Netanjahu emellett október harmadikán egy interjúban arra figyelmeztetett, hogy Iránnak olyan, nagy hatótávolságú rakétái vannak, amelyekkel elérheti Izraelt, sőt később az Egyesült Államokat is.

Teherán azt állítja, hogy Sahab-3-as típusú rakétáinak hatótávolsága 2000 kilométer – s ez valóban lefedi a Közel-Kelet térségét, beleértve Izraelt is. Emellett Irán bejelentette, hogy űrprogramja keretében műholdakat küldenek a Föld légkörén kívülre. S ez aggodalomra adott okot a nyugati hatalmak között, mivel ugyanezzel a technológiával fejleszthetők az interkontinentális rakéták is.