Irán nem akar feszültséget a muszlim államok között

Róháni – vélhetően a szaúdi vezetésű, Jemenben légicsapásokat folytató arab katonai szövetségre célozva – úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi helyzetben a muszlim világ jóléte és fejlődése érdekében kell koalíciót létrehozni, nem pedig háborús céllal. Az iráni elnök leszögezte, hogy országa kész rendbe hozni kapcsolatát Rijáddal, de a feszültségek csökkentésének feltétele, hogy tiszteletben tartsák minden muszlim jogait és a diplomáciai szabályokat a térségben.

Saríf a találkozó után azt hangsúlyozta, hogy az iszlám világ országai közti ellentétek a terroristák malmára hajtják a vizet, és ezért arra szólította fel a két országot, hogy „mutassák ki muszlim testvériségüket", és hagyjanak fel az ellenségeskedéssel.

A pakisztáni kormányfő hétfőn Szaúd-Arábiában tárgyalt, hogy közvetítsen a két térségbeli hatalom viszályának rendezése végett.

A két regionális hatalom, az iszlám szunnita ágának fundamentalista, vahhábita irányzatát követő Szaúd-Arábia és a síita, jellemzően perzsák lakta Irán között hosszú ideje vetélkedés zajlik a térség felett gyakorolt befolyásért.

Rijád és Teherán között azt követően robbant ki a jelenlegi diplomáciai konfliktus, hogy Szaúd-Arábia január 2-án negyvenhat más elítélttel együtt kivégezte az ellenzéki mozgalmakat támogató és az országban élő síita kisebbség jogaiért szót emelő Nimr al-Nimr síita főpapot, akit terrorizmus miatt ítéltek halálra. A kivégzés hatalmas felháborodást váltott ki Iránban. Szaúd-Arábia nagykövetségét tüntetők támadták meg és dúlták fel, válaszul Rijád és több szövetségese megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal.