Iráni atomprogram: megállapodás a megállapodásról

A megállapodást Barack Obama amerikai elnök fontos első lépésnek nevezte.

Catherine Ashton szerint ideiglenes, hat hónapra szóló megállapodás jött létre, ami – mint hozzátette – lehetővé teszi egy átfogó egyezmény kidolgozását.

Genfben szerda óta tárgyaltak az ENSZ BT öt állandó tagjából és Németországból álló Hatok csoportja, valamint Irán képviselői. A tárgyalásokhoz csatlakoztak a külügyminiszterek is.

Hajnali értesülések szerint a Genfben megszületett megállapodásban Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nem dúsítja 5 százaléknál magasabbra uránkészleteit, valamint semlegesíti 20 százalékra dúsított készleteit, továbbá, hogy nem helyez üzembe új centrifugákat és nem fejleszti tovább nukleáris programját, beleértve az araki nehézvizes reaktort, amely alkalmassá válhatott volna plutónium előállítására atomfegyverhez. Beleegyezett Irán abba is, hogy lehetővé teszi létesítményeinek helyszíni ellenőrzését.

Az iráni külügyminiszter korábban annyit közölt, hogy az egyezmény elismeri Irán jogát az urándúsításra. John Kerry amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ez szó szerint nem szerepel a megállapodásban. A Hatok nem ismerik el Irán jogát az urándúsításra.

Barack Obama fontos első lépésnek nevezte a megállapodást. Az amerikai elnök ugyancsak ideiglenes, hat hónapra szóló megállapodásról beszélt, hangsúlyozta, hogy a következő fél évben egy végleges megállapodást kell kidolgozni.

A Fehér Házban elhangzott nyilatkozatában az elnök kiemelte, hogy Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nukleáris programja csakis békés célokat szolgál majd. Emlékeztetett arra, hogy Teherán beleegyezett: semlegesíti 20 százalékra dúsított uránkészletét, lemond az újgenerációs centrifugák használatáról, a nemzetközi ellenőröknek pedig lehetővé teszi atomlétesítményeinek ellenőrzését. Irán az atomenergiát csakis békés célokra használhatja fel – hangsúlyozta az elnök.

Mindennek fejében Irán az ellene érvényben lévő szankciók kis mértékű enyhítésére számíthat – jelentette ki. Ennek részeként értesülések szerint Irán 4,2 milliárd dollárhoz juthat a korlátozott olajexportból, további 1,5 milliárdhoz pedig többek közt arany- és nemesfém-kereskedelméből, valamint további szankciók enyhítéséből.

Obama rámutatott, hogy a nukleáris kérdést békés úton kívánja megoldani. Hozzátette, ha Teherán nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket az elkövetkező hat hónapban, véget vetnek a szankciók enyhítésének és Iránnak újabb nyomással kell számolnia.