Jean Asselborn: az EU gazdasági eszközökkel gyakorolhat nyomást Ankarára
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2016. november 8. 12:48A török kormány a NATO-hoz és az Európa Tanácshoz méltatlan, a náci időkre emlékeztető módszerekkel lép fel ellenzékiek és újságírók ellen – mondta egy november 7-ei, hétfői német rádióinterjúban Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, aki szerint Törökországnak az Európai Unióhoz fűződő szoros gazdasági kapcsolatát lehetne felhasználni nyomásgyakorlásra Ankarával szemben. A német kormány elhárította a luxemburgi kezdeményezést.
Törökország a sajtószabadság mértéke alapján a 151. helyen áll a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi civil szervezet 180 országot rangsoroló listáján, és a puccskísérlet óta tízezer újságíró veszítette el a munkáját, és egyedül a szakszervezetek tisztségviselői közül 11 ezer embert bocsátottak el.
Az ankarai vezetés eljárása méltatlan egy olyan országhoz, amely tagja a NATO-nak és az Európa Tanácsnak, a módszereket tekintve pedig „nagyon-nagyon szörnyű fejlemények" tapasztalhatók. A legsúlyosabb az érintettek teljes ellehetetlenítése, ami azt jelenti, hogy a hivatalos közlönyben nyilvánosságra hozzák az elbocsátott emberek nevét, diplomáikat és útlevelüket pedig bevonják. Így ezeknek az embereknek nincs jövedelmük, nem tudják eltartani családjukat, elveszítik lakásukat, és éheznek – fejtette ki Jean Asselborn, aláhúzva, hogy ilyen módszereket a náci időkben használtak.
Az EU nem nézheti tétlenül a fejleményeket – szögezte le a luxemburgi külügyminiszter.
Az uniós csatlakozási tárgyalások felfüggesztésének lehetőségéről szólva kiemelte, hogy Törökországban a csatlakozási folyamat milliók számára az „egyetlen reményt" jelenti.
Azonban a tárgyalások felfüggesztése így is napirendre kerülhet, és a NATO-tagság kérdéséről is vita kezdődhet – tette hozzá Jean Asselborn.
Az EU-Törökország menekültügyi megállapodásról szólva aláhúzta, hogy az egyezmény „magától összeomlik", ha Törökországban leépül a jogállam.
Kiemelte, hogy elsősorban a gazdasági nyomásgyakorlás lehetőségét kell megfontolni. A török export 50 százaléka az EU-ba irányul, míg Oroszországba csupán 2 százalék, és a törökországi beruházások 60 százaléka érkezik az EU-ból – mutatott rá Jean Asselborn, hozzátéve, hogy a gazdaság megfelelő nyomásgyakorlási eszköz.
Steffen Seibert német kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján a luxemburgi külügyminiszterrel készült rádióinterjúval kapcsolatban kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a berlini vezetés „nem vesz részt szankciókról szóló vitákban". Mint mondta, most az a legfontosabb, hogy az EU-ban mindenki egy, közös álláspontot képviseljen a törökországi fejlemények ügyében, és nyitva maradjanak a párbeszéd csatornái Ankara felé.
Azonban a halálbüntetés esetleges visszaállítása az uniós csatlakozási tárgyalások végét jelentené – erősítette meg a német kormányszóvivő.
