Katonai parádéval ünnepli meg Horvátország a Vihar hadművelet huszadik évfordulóját

Az évfordulóra – az elmúlt húsz évben először – augusztus 4-én Zágrábban katonai felvonulással, augusztus 5-én Kninben pedig – mint minden évben – nagyszabású ünnepséggel emlékeznek.
A horvát hadsereg 1995. augusztus 4-én indította meg a Vihar fedőnevű hadműveletet, amelynek során négy nap alatt ellenőrzése alá vonta a horvátországi szakadár szerb területek nagy részét, amelyet a 1990 folyamán – Horvátország függetlenségének kikiáltása után – a többségében szerb nemzetiségű lakosság a nemzetközileg soha el nem ismert Krajinai Szerb Köztársasággá nyilvánított, és Knint tette meg fővárosává.
A hadműveletben több mint 200 ezer horvát katona vett részt és 84 óra alatt ellenőrzése alá vont 10 ezer 400 négyzetkilométernyi, a szerbek által korábban elfoglalt területet, vagyis Horvátország összterületének 18,4 százalékát.

A horvát haderők egyszerre 30 irányból, 700 kilométer hosszú csatatéren indítottak támadást a knini területek visszafoglalására. Augusztus 5-én délkor pedig már kitűzték a horvát zászlót a knini várra, amellyel jelezték győzelmüket.
Az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre teszik. Ezen kívül mintegy 200-250 ezren hagyták el otthonaikat.
A hadművelet után a Duna menti elfoglalt területeket (Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség) is egyesítették Horvátországgal. Ezeket már békés úton, az Egyesült
Nemzetek Szervezete (ENSZ) felügyelete mellett, a folyamat pedig 1998. január 15-ig tartott.

Horvátországban ma is az a vélemény, hogy a hadsereg honvédő háborút vívott, csak védekezett, agressziót nem követett el, amit szerintük a hágai bíróság döntése is legitimizált. 2012. október 16-án ugyanis a hágai Nemzetközi Törvényszék megsemmisítette a Vihar hadművelet fő irányítói, Ante Gotovina és Mladen Markac tábornokok elleni elmarasztaló ítéletet, akiket katonái által elkövetett cselekmények miatt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával állítottak bíróság elé.

Az ünnepséget némiképp beárnyékolja, hogy a NATO-tagországok nem vesznek részt a zágrábi katonai parádén. Szlovénia korábban jelezte ugyan részvételi szándékát felvonuláson, de később visszakozott.
Vesna Pusic horvát külügyminiszter akkor a sajtónak kijelentette: a katonai parádé Horvátország ügye, aki részt kíván venni rajta, azt üdvözöljük.

Szerbiában eközben hivatalosan is gyásznappá nyilvánítanák Szerbiában a Vihar hadművelet évfordulóját, augusztus 5-én délben egyszerre szólalnak meg az ortodox templomok harangjai, valamint az ország egész területén egyperces néma főhajtással emlékeznek a húsz évvel ezelőtti horvát területvisszafoglaló művelet szerb áldozataira.