Kedvezően ítélik meg a szingapúri csúcsot

„Fontos tény, hogy a két ország legfelsőbb vezetői egyenlőkként ültek tárgyalóasztalhoz, és mindez egy új korszak kezdetét jelenti" – mondta újságíróknak Vang Ji kínai külügyminiszter. Vang Peking támogatásáról biztosította a feleket. A külügyminiszter leszögezte, hogy Kína fontos és kivételes szerepet játszott a közeledésben, s ezt folytatni kívánja. Kim Dzsong Un az év eleje óta kétszer járt Kínában. A szomszédos nagyhatalom volt az első külföldi ország, amelyet Kim 2011-es hatalomra kerülése óta felkeresett.

A kínai diplomácia vezetője egyúttal szót emelt a Koreai-félsziget békéjéért is. Szerinte a Szöul és Phenjan közötti békekötés választ jelentene Észak-Korea jogos biztonsági aggályaira. Az 1950-53-as koreai háborút békekötés helyett fegyverszünet zárta, így Észak- és Dél-Korea jogilag még mindig háborúban áll egymással. Keng Suang külügyi szóvivő nem sokkal később arra utalt, hogy Kína szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa megfontolhatná a Phenjannal szemben elrendelt szankciók felfüggesztését vagy feloldását, ha Észak-Korea tartja magát a testület határozataihoz, és sikerült haladást elérni a diplomáciai tárgyalásokon. „A szankciók nem öncélúak. Úgy gondoljuk, hogy a Biztonsági Tanácsnak erőfeszítéseket kellene tennie a jelenlegi diplomáciai törekvések támogatása érdekében" – magyarázta Keng.

„Észak-Korea gazdag ásványkincskészlettel és szorgos munkaerővel bír, fényes jövő elé néz, ha a megfelelő úton halad tovább" – mondta Abe Mahathir Mohamed malajziai miniszterelnökkel folytatott tokiói megbeszélését követő sajtótájékoztatóján Abe Sindzó, japán miniszterelnök. Abe közölte: a jövőben szorosan együttműködik a malajziai kormányfővel annak érdekében, hogy „erőteljes üzenetet küldjenek Észak-Koreának". Mahathir azt mondta: reményei szerint Washington és Phenjan elfogadja annak tényét, hogy ha eredményeket akarnak elérni, a további kétoldalú megbeszélések során mindkét félnek fel kell készülnie arra, hogy engedjen a másiknak. „Nem fog kedvező eredményekkel járni, ha azt várják el, hogy csak az egyik oldal tegyen engedményeket" – mondta.

A malajziai kormányfő előzőleg a Nikkei Asian Review című japán lap által hétfőn közzétett interjújában bejelentette, hogy országa újból megnyitja phenjani nagykövetségét, jelezve, hogy vége a két ország között annak a viszálynak, amely Kim Dzsong Un féltestvérének, Kim Dzsong Nnamnak a tavaly februári Kuala Lumpur-i meggyilkolása miatt alakult ki országaik között. A szingapúri csúcstalálkozóval kapcsolatban több japán politikus is megszólalt. Kono Taro japán külügyminiszter kijelentette: Tokió arra összpontosít, hogy Phenjan valóban tanúbizonyságot tesz-e tömegpusztító fegyvereinek és rakétáinak leszereléséről. Onodera Icunori japán védelmi miniszter azonban figyelmeztetett: még ha tettek is bizonyos ígéreteket a csúcstalálkozón, Japánnak nem szabad óvatlanná válnia, amíg gyakorlatba nem ültetik azokat.

Az észak-koreai atommentesítés mellett Tokiónak fontos célja az is, hogy megoldást találjanak a Phenjan által évtizedekkel korábban elrabolt japán állampolgárok kérdésére. Abe a csúcstalálkozó előtt kijelentette: hajlandó lenne Kimmel találkozni ennek érdekében. Kono Taro e kérdéssel kapcsolatban rámutatott: az emberrablások ügyében Phenjannak és Tokiónak egymás közt kell majd dűlőre jutnia. A japán külügyminiszter szerdán Dél-Koreába utazik, hogy a szingapúri csúcson ugyancsak részt vevő Mike Pompeóval, az amerikai diplomácia vezetőjével, illetve Kang Kjung Va dél-koreai külügyminiszterrel találkozzon. Japán számára Észak-Korea atom- és ballisztikus rakétaprogramja jelenti biztonságára a legnagyobb fenyegetést, hiszen Phenjan rakétakísérletei során a Japán irányába lőtte ki tesztrakétáit, amelyek általában a Japán-tengerbe csapódtak. Tavaly az egyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta azonban át is repült a szigetország felett.

Oroszország egészében pozitívan értékeli azt az impulzust, amelyet az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó adott a Koreai-félsziget válságának rendezésében, és segítséget nyújthat Észak-Koreának a nukleáris fegyverek megsemmisítésében – jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes orosz hírügynökségeknek, a keddi szingapúri Trump-Kim találkozót kommentálva. „Nem tudjuk nem üdvözölni azt, hogy fontos lépés történt. Az ördög természetesen a részletekben bújik meg és meg kell ismerkedni a konkrétumokkal. De az impulzust a mi értelmezésünk szerint megadták" – mondta a diplomata a TASZSZ hírügynökségnek.

Rjabkov szerint Moszkva arra számít, hogy a rendezés érdekében szükség lesz a hathatalmi formátumhoz – az Észak- és Dél-Korea, Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Japán között folytatott tárgyalásokhoz – való visszatéréshez. „Kínai barátainkkal és a hatoldalú tárgyalások más részvevőivel együtt arra számítunk, hogy eljön az a pillanat, amikor erre a felállásra ismét igény lesz és folytatjuk a munkát az eredmény érdekében" – mondta. A RIA Novosztyi hírügynökségnek kijelentette: „abban az esetben, ha pozitív precedens jön létre a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének ügyében", akkor azt Oroszország nemcsak üdvözölni fogja, de ahhoz maximális politikai és megvalósítási támogatást nyújt.

A Donald Trump amerikai elnök és a Kim Dzsong Un észak-korei vezető által Szingapúrban aláírt dokumentumban Phenjan a teljes atomfegyver-mentesítés, Washington pedig Észak-Koreának nyújtandó biztonsági garanciák mellett kötelezte el magát. Rjabkov ugyakkor megjegyezte: az utóbbi időben egy sor válság- és konfliktushelyzet rendezésének mikéntjével kapcsolatban aggályok merültek fel.

Leonyid Szluckij, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottságának elnöke szerint Trump és Kim „történelmi" találkozója alap lehet a további tárgyalásokhoz. Úgy vélekedett, hogy azonnali eredményekre nem lehet számítani, de fontosnak nevezte, hogy a felek megőrizzék pozitív hozzáállásukat és tartózkodjanak egymás sértegetésétől. Rámutatott, hogy a Koreai-félsziget körüli válság kizárólag diplomáciai eszközökkel, lépésről lépésre, az orosz-kínai útiterv teljesítésével és a hathatalmi formátumhoz való visszatéréssel rendezhető.

Vlagyimir Dzsabarov, a felsőházi külügyi bizottság első elnökhelyettese úgy vélekedett, hogy Kim Dzsong Un mindaddig aligha megy bele a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésébe, amíg ki nem épül a regionális biztonsági rendszer. A politikus szerint ehhez időre és kezes országokra lesz szükség. Mint mondta, Kim “túlságosan jól emlékszik" arra, hogy mi történt Szaddám Huszein iraki és Moammer Kadhafi líbiai vezetővel, ezért „a nukleáris fegyver számára a biztonság garanciája". Méltatta ugyanakkor, hogy a találkozó létrejött és „minden elmozdult a holtpontról".