Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Kiszámíthatatlan körülmények között is alkalmazkodik a kihívásokhoz a NATO

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám |  2016. október 25. 13:02

Brüsszelben tanácskoznak október 26−27-én a NATO védelmi miniszterei. A találkozó fő témáit Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára ismertette kedd délelőtt. (Kiküldött munkatársunk jelenti Brüsszelből!)

Továbbra is a keletről, illetve délről érkező fenyegetések jelentik majd a NATO védelmi minisztereinek fő témáját az észak-atlanti szövetség kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján. Jens Stoltenberg főtitkár kedden, a szervezet brüsszeli központjában tartott sajtótájékoztatóján a konkrét témák közül is a Lengyelországba, Lettországba, Litvániába és Észtországba telepítendő, amerikai, kanadai, német és brit irányítású zászlóalj-harccsoportok működésének konkretizálását, illetve az egyes tagállamok részvételének megvitatását nevezte meg kiemelt témaként. Mint rámutatott, e zászlóaljak felállítása nem arra irányul, hogy a szövetség konfliktust provokáljon ki, hanem épp az a célja, hogy megelőzze a konfliktust, és védelmet biztosítson a tagállamoknak. Mindez egyértelműen a szoros transzatlanti kapcsolatról tanúskodik.

1596021990


Megtörtént az első, koalíciót támogató AWACS-bevetés

A főtitkár kiemelte a fekete-tengeri NATO-jelenlét erősítésének témáját is, de eszmét cserélnek majd a vezetők a NATO-erők további európai mobilizálhatóságának növeléséről is. Az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek mérlegelése mellett a kibervédelem növekvő szerepéről szintén tárgyalnak majd a miniszterek.
Jens Stoltenberg kiemelte: minél stabilabbak a NATO-val szomszédos régiók, annál stabilabb maga a szövetség is, így a szerda délutáni megbeszélések másik fő témája az euroatlanti térség közvetlen környezete lesz. Ezek közül is kiemelt jelentőségűek az Iszlám Állam elleni műveletek, amelyek ugyan nem a szövetség égisze alatt folynak, ám minden tagállam részt vesz bennük: mint ismeretes, a korábbi döntések értelmében a NATO erősíti kiképző jellegű, az ütőképesség növelésére irányuló segítségét Irakban, és az Iszlám Állam ellen harcoló koalíció rendelkezésre bocsátja AWACS légtérellenőrző repülőgépeit. Az első ilyen célú repülés a múlt héten, október 20-án meg is történt – jelentette be a főtitkár. A főtitkár elmondta: pár hónap múlva Irakban folytatódhat az iraki katonák és biztonsági erők képzése is, amely jelenleg Jordánia területén folyik a NATO támogatásával.

1596021990
A védelmi miniszterek tárgyalnak majd a szövetség égei-tengeri haditengerészeti jelenlétéről, és megvitatják, miként támogathatná a NATO az Európai Unió SOPHIA műveletét a Földközi-tengeren. Csütörtökön emellett Federica Mogherinivel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével is tárgyalnak majd a NATO és az Unió kapcsolatának szorosabbra fonásáról. „Sosem volt szorosabb a NATO és az Európai Unió kapcsolata, de még tovább akarjuk erősíteni ezt a hibrid és kiberhadviselés elleni védelem, a haditengerészeti együttműködés és a gyakorlatok terén" – szögezte le Jens Stoltenberg. Mint fogalmazott, a NATO ebben a kiszámíthatatlan világban is elkötelezetten, céltudatosan alkalmazkodik a kihívásokhoz.

A NATO kerülni akarja az összeütközést Moszkvával

Jens Stoltenberg a jelenleg a nemzetközi vizeken át Szíriába tartó orosz flottára vonatkozó újságírói kérdésre azt mondta: annak esetleges, az aleppói harcokhoz és egyéb szíriai harci tevékenységekhez kapcsolódó bevetése veszélyezteti a civileket, és felszólította Moszkvát, hogy hirdessen tartós tűzszünetet. Mint ismeretes, a szóban forgó orosz flotta tíz egységből áll, zászlóshajója az Admiral Kuznyecov nevű repülőgép-hordozó, de részét alkotja a Nagy Péter nukleáris meghajtású cirkáló és egy tengeralattjáró is. Szakértők szerint a flotta egy nagyjából hasonló méretű másik tengeri erőhöz csatlakozik majd a szíriai partok térségében. A főtitkár leszögezte: a NATO mindenféle összeütközést kerülni kíván Oroszországgal, ugyanakkor kiáll Ukrajna területi épsége mellett, és arra szólítja fel Moszkvát, hogy maradéktalanul tartsa be a minszki megállapodásokban foglaltakat.

Jens Stoltenberg újságírói kérdésre sem kívánta kommentálni az amerikai elnökválasztást, illetve Donald Trump NATO-t érintő kijelentéseit. Az amerikai republikánus elnökjelöltnek az európai szövetségesek védelmi költségvetéseit bíráló mondatai kapcsán viszont azt mondta: a tendencia pozitív, a büdzsék emelése a szövetség csúcstalálkozóin megfogalmazott elvárásoknak megfelelően megindult. Leszögezte, hogy a szövetség a jövőben is megvédi minden tagját a külső fenyegetésekkel szemben. „Az erős NATO jó Európának és jó az Egyesült Államoknak is" – fogalmazott.

A védelmi miniszteri csúcson a magyar delegációt Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes vezeti majd.

1596021990

Fotó: nato.int