Megkezdődött a G20-csúcs

Megfigyelők szerint Barack Obama amerikai meg akarja győzni a G20 csoportot arról, hogy meg kell büntetni a Bassár el-Aszad vezette damaszkuszi kormányzatot, amely Washington szerint felelős vegyi fegyver alkalmazásáért Szíriában.

Eközben a szíriai konfliktus békés megoldását sürgette Ferenc pápa Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címzett levelében, amely egyben a G20-as csoport csütörtökön kezdődött csúcstalálkozója részvevőihez is szól.

Politikai megoldást sürgetett a szíriai konfliktus rendezésére, és óva intett egy katonai csapástól csütörtökön Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

Van Rompuy iszonyatosnak és emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte a Damaszkusz mellett elkövetett, mintegy 1400 ember halálát okozó augusztus 21-ei vegyifegyver-támadást. Ugyanakkor azt mondta, hogy „a szíriai konfliktusnak nincs katonai megoldása", annak „csak politikai megoldás vethet véget".

Enrico Letta olasz kormányfő úgy vélte: a G20 csoport szentpétervári csúcstalálkozóján adódik az utolsó esély arra, hogy politikai megoldást találjanak a szíriai válságra. Laurent Fabius francia külügyminiszter pedig azzal a javaslattal állt elő, miszerint annak érdekében, hogy a tárgyalások sikeresek legyenek, előbb a nagyhatalmaknak kell leülniük és dűlőre jutniuk a szíriai válságról, anélkül hogy a szíriai rezsim és az ellenzék képviselői jelen lennének.

A vegyi fegyverek, amelyek augusztus 21-ei bevetésével a szíriai kormányt vádolják, „ürügyként" szolgálnak Szíria megtámadásához – jelentette ki csütörtökön Ali Hamenei ajatolláh, Irán vallási és politikai vezetője.

„Az Egyesült Államok elszámítja magát, és egészen bizonyosan súlyos árat fog fizetni (…), akárcsak Irakban és Afganisztánban" – vélekedett Hamenei ajatolláh.

Eközben Törökország csapatokat csoportosított át a Szíriával határos területére, tekintettel az ott kialakult feszült helyzetre – közölte csütörtökön a török állami televízió.

A beszámoló szerint többek között páncélozott járművekből és harckocsikból álló hadoszlop érkezett a török Yayladagi település térségébe, a határhoz. További egységeket telepítettek Kilis, Gaziantep és Hatay tartományokba.

A török hadvezetés nem kommentálta a lépést, de szakértők úgy vélekedtek, hogy a törökök tartanak a szíriai események rosszabbra fordulásától, sőt egy esetleges szíriai agressziótól.

Miközben az amerikai törvényhozók arról vitáznak, hogy az Egyesült Államok indítson-e katonai akciót Szíriában, egyre sokasodnak a bizonyítékok a felkelők vallási radikalizmusára és brutalitására vonatkozóan, ami komoly dilemmát okoz Washingtonban az akció potenciális hatásait illetően – írta a The New York Times amerikai napilap csütörtökön.

A lap beszámolója szerint a két és fél éve tartó polgárháború alatt Szíria jelentős részén kusza, rendezetlen és nehezen átlátható viszonyok alakultak ki: a kormány ellenőrzése alól kikerült országrészekben gerillák és bűnözők – útonállók, emberrablók, gyilkosok – garázdálkodnak, akik legalább olyan kegyetlenek, mint a kormányerők. A helyzetet bonyolítja, hogy felkelőcsoportok egy része radikális iszlamista nézeteket vall, egy-két szervezet pedig nyílt szövetségre lépett az al-Kaidával is.

Emiatt felmerült annak veszélye, hogy az esetleges amerikai katonai akció, ha szándékolatlanul is, de pont az iszlamista szélsőségeseket és a bűnözőket erősítené.

A téma szerdán a beavatkozással kapcsolatos kongresszusi meghallgatáson is felmerült. John Kerry külügyminiszter azzal érvelt, hogy Szíriában van egy valódi, mérsékelt ellenzék, a „rossz fiúk", azaz a radikális fegyveresek pedig csupán a 70-100 ezer felkelő 15-20 százalékát teszik ki. Michael McCaul texasi képviselő viszont a hozzá eljutott jelentésekből úgy tudja, a felkelők fele vallási radikális.

A szíriai ellenzék nagyobb része egy laza, de egyesült irányítási rendszert alakított ki az általa ellenőrzött területeken, amelyet több arab ország, és kisebb mértékben a Nyugat is támogat. Számos területet viszont az iszlamisták – elsősorban az al-Kaidával is kapcsolatban álló an-Nuszra Front és az Iraki és Szíriai Iszlám Állam – felügyelete alá került. Ezen dzsihádista szervezetek jelen vannak Aleppó és Idlib tartományokban, valamint az északi Rakkában és az iraki határhoz közeli Deir ez-Zórban – írta a The New York Times.