Megtámadták egy szatirikus hetilap székházát Párizsban

Az I-télé francia hírtelevízió szemtanúk beszámolójára hivatkozva tudósított a történtekről. A tanúk egy közeli épületből nézték végig a történteket.
„Mintegy fél órával ezelőtt két, fekete csuklyás férfi lépett az épületbe Kalasnyikov gépkarabélyokkal" – mondta Benoit Bringer, az egyik szemtanú. „Néhány perccel később lövéseket hallottunk" – tette hozzá. A férfi szerint a támadók ezután két külön gépjárművel elmenekültek a helyszínről.

A Charlie Hebdo szerkesztőségére 2011 novemberében gyújtóbombát dobtak, miután a lap Mohamed prófétát ábrázoló rajzokat közölt le. Iszlamista honlapokon korábban az újság főszerkesztőjének lefejezésére buzdítottak.

Párizsi vérengzés: Hollande terrorcselekménynek minősítette, a legmagasabb fokozatra emelték a készültségi szintet

A francia kormány a legmagasabb fokozatra emelte a készültségi szintet a főváros térségében a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi székháza elleni szerdai fegyveres terrortámadás miatt, amelyben 12-en meghaltak.
A tájékoztatás szerint elsősorban az imahelyek, az üzletek, a sajtószékházak és a közlekedési eszközök védelmét erősítették meg.
Francois Hollande francia elnök egyértelmű terrortámadásnak minősítette a szerdai akciót, és közölte, hogy délután kettőkor rendkívüli ülést tart a kormány az Elysée-palotában. Az államfő felfedte, hogy az utóbbi hetekben több más terrorista támadást sikerült meghiúsítaniuk.
A rajtaütésben a legfrissebb információk szerint tizenkét ember vesztette életét. A rendőrség közlése szerint legalább négyen megsebesültek, többen közülük válságos állapotban vannak.

Az AFP francia hírügynökség az utóbbi negyven év legvéresebb franciaországi terrortámadásának minősítette a történteket.
Szemtanúk arról számoltak be, hogy a fekete csuklyás, Kalasnyikov gépkarabélyokkal felfegyverkezett terroristák két külön gépjárművel elmenekültek a helyszínről.
Helyszíni tanúk szerint a támadók azt kiáltozták, hogy „mebosszultuk a prófétát". A támadásról valaki egy szomszédos ház tetejéről videofelvételt készített, amelyen egy férfi azt kiáltozza, hogy „Allah Akbar!" (Allah a legnagyobb.)

David Cameron brit kormányfő felháborítónak nevezte a támadást és támogatásáról biztosította Franciaországot a terrorizmus elleni küzdelemben. „A Párizsban elkövetett gyilkosságok felháborítóak. A francia nép oldalán állunk a terrorizmus elleni harcban és a sajtószabadság védelméért folytatott küzdelemben" – írta Twitter-üzenetében a politikus.
A lap egyik legutóbbi üzenetében a Közel-Keleten előrenyomuló, Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet vezetőjén, Abu Bakr al-Baghdadin gúnyolódott.

Mély megdöbbenésüknek adtak hangot európai vezetők szerdán, a Charlie Hebdo francia szatírikus hetilap szerkesztősége ellen elkövetett terrortámadást követően.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke brutális és embertelen támadásnak minősítette a történteket.
„Ez tűrhetetlen, barbár cselekedet, amelyet sem emberként, sem európaiként nem hagyhat szó nélkül egyikünk sem" – idézte a brüsszeli testület rövid közleménye a luxemburgi politikust, aki részvétét fejezte ki az áldozatok családtagjainak, Franciaországot pedig mind a maga, mind az általa vezetett testület nevében szolidaritásáról biztosította.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke tudatta, hogy mélyen megdöbbentette a terrortámadás, egyúttal együttérzéséről biztosította a szerkesztőséget, a rendőröket és szeretteiket.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár teljes szolidaritásáról biztosította Franciaországot, a merényletet pedig a sajtószabadság elleni felháborító támadásnak minősítette.
Az Európai Uniótól teljes mértékben független, 47 tagállamot tömörítő páneurópai integrációs szervezet, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, a luxemburgi Anne Brasseur szintén az interneten tudatta: együtt érez az áldozatokkal. „Ez közvetlen támadás a véleménynyilvánítás szabadsága ellen" – tudatta rövid üzenetében az ET parlamenti közgyűlésének vezetője.

Nem a tizenkét halálos áldozatot követelő szerdai merénylet az első támadás a baloldali, erőteljesen vallásellenes Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap ellen, amelynek munkatársait az elmúlt években többször érték halálos fenyegetések, irodája és honlapja ellen több támadást is elkövettek.

A BBC brit közszolgálati televízió honlapján megjegyzi, hogy Stephan Charbonnier-t avagy Charbot, a lap igazgatóját folyamatosan testőrök védik és többször kapott halálos fenyegetést. A Telegraph című brit napilap úgy tudja, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet 2013-ban vérdíjat tűzött ki Charbra, iszlamista honlapokon pedig nemrégiben lefejezésére buzdítottak.
A szerdánként megjelenő magazin senkit sem kímélő, nonkonformista, a katolicizmust, az iszlámot, a zsidóságot vagy a szélsőbaloldalt egyaránt kifigurázó hangvételét misem bizonyítja jobban, minthogy Twitter-oldalán közzétett legutóbbi bejegyzéseinek egyike a rettegett Abu Bakr al-Baghdadit, az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezetet célozta meg.

A 45 ezer példányban megjelentetett magazin eheti borítóképén Michel Houellebecq, a botránykönyveiről ismert francia író szerepel, akinek Behódolás (Soumission) című könyve ugyancsak január 7-én jelent meg, s már kiadása előtt óriási vihart kavart Franciaországban. A közeljövőben játszódó történet szerint ugyanis egy radikális muszlim politikus foglalja el a francia államfői pozíciót.
2006-ban számos muzulmánt feldühített a Charlie Hebdo, miután az eredetileg a Jyllands-Posten dán napilap által közölt, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat a francia lap is lehozta, és hozzátette saját rajzait. Válaszul gyújtóbombát dobtak a magazin párizsi irodájára.
2011 novemberében újabb hasonló támadás érte a lap irodáját, valamint hackerek indítottak akciót a honlapja ellen, feltehetően válaszul arra, hogy a magazin Charia Hebdo néven különkiadást jelentetett meg, s Mohamed prófétát a szám társ-főszerkesztőjeként jelölte meg.
2012. szeptember 19-én a szatirikus hetilap ismételten Mohamed prófétát ábrázoló rajzokat közölt. Aznap újabb hackertámadás érte a magazin honlapját. A karikatúrák olajat öntöttek a tűzre, mivel nem sokkal korábban Mohamed prófétát és az iszlámot gyalázó amerikai amatőr film jelent meg, amely világszerte feldühítette az iszlám híveit.

A karikatúrák miatti tiltakozásoktól tartva 2012. szeptember 21-én, a péntek déli muzulmán ima idején húsz országban ideiglenesen zárva tartottak a francia diplomáciai képviseletek és iskolák. „Ha figyelembe vesszük a körülményeket, a világhelyzet soha nem kedvez a radikális iszlám és általában a vallásokkal való viccelődéshez. Ha figyelembe vesszük a körülményeket, akkor soha nem lehet semmiről beszélni, a szatirikus sajtónak pedig vége" – nyilatkozott akkor a Charlie Hebdo igazgatója.

A Fehér Ház a leghatározottabban elítéli a Charlie Hebdo magazin szerkesztőségében elkövetett támadást – közölte Josh Earnest szóvivő szerdán Washingtonban.
A Fehér Ház együttérzését fejezi ki a halálos áldozatok és a sebesültek családjainak – mondta.
Josh Earnest hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani Franciaországnak a tettesek kézre kerítéséhez. Azt is elmondta, hogy az amerikai hatóságok felvették a kapcsolatot a franciákkal ez ügyben.

A szóvivő kiemelte, hogy Franciaország az Egyesült Államok „rendíthetetlen szövetségese" az iszlamista szélsőségesek elleni harcban, és Washington „tudja, hogy ez a szörnyű cselekedet nem fogja megfélemlíteni" a franciákat.
Franciaország az utóbbi hónapokban az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel karöltve légicsapásokat hajt végre Irak területén az Iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen.
John Earnest leszögezte továbbá, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a Szíriában és Irakban az Iszlám Állam és más szélsőséges fegyveres csoportok kötelékében harcoló nyugati állampolgárok jelentette „nagyon fontos veszélyt".

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a jelenlegi információk alapján nem tud arról, hogy lenne magyar áldozata a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi székháza elleni szerdai fegyveres terrortámadásnak, amelyet a leghatározottabban elítél.
A tárca az MTI érdeklődésére közölte: mély megdöbbenéssel fogadták a franciaországi terrortámadás hírét.
A minisztérium a leghatározottabban elítéli a támadást, csakúgy, mint minden terrorista cselekedetet. A kegyetlen támadás semmivel sem igazolható – hangsúlyozták. A KKM együttérzését fejezi ki a gyászoló családoknak, a sérülteknek pedig mielőbbi gyógyulást kíván.

A legmagasabb fokú biztonsági intézkedések léptek életbe szerdán Olaszországban a Charlie Hebdo című francia magazin párizsi szerkesztőségében elkövetett vérengzést követően. Rómában biztonsági gyűrűvel vették körül a szerkesztőségeket.
Elsőként az olasz fővárosban levő szerkesztőségeknél erősítették meg a védelmet. Hasonlóképpen a Vatikán környékén is tovább erősítették a biztonságot.
Angelino Alfano belügyminiszter a legmagasabb fokú biztonsági készültséget rendelte el egész Olaszországban. A belügyminiszter ezt követően összehívta az olasz nemzetbiztonsági és terrorizmus ellenes bizottságot.

Matteo Renzi olasz miniszterelnök elítélte a párizsi merényletet és szolidaritását fejezte ki Francois Hollande francia elnöknek. Franciaország római és milánói konzulátusa előtt szolidaritási megmozdulást tartottak.

A nemzetközi közösség egyöntetűen elítélte a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi székháza elleni szerdai fegyveres terrortámadást, amelyben tizenketten meghaltak.
Az amerikai Fehér Ház a leghatározottabban elítélte a rajtaütést és együttérzését fejezte ki a halálos áldozatok és a sebesültek családjaival. Josh Earnest szóvivő hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani Franciaországnak az ügyben.

A szerdai vérengzést Vlagyimir Putyin orosz elnök is határozottan elítélte, és megerősítette: kész a jövőben is aktívan együttműködni a terrorveszély elleni harcban. Előzőleg Putyin szóvivője közölte, hogy az orosz elnök „kifejezte mély részvétét az áldozatok hozzátartozóival, a párizsiakkal és valamennyi franciával".

A német kancellár a történtek kapcsán kijelentette, hogy ez az „iszonyatos" terrorcselekmény nemcsak francia polgárok élete és Franciaország biztonsága ellen irányult, hanem „támadást jelent a vélemény- és a sajtószabadság, a szabad, demokratikus kultúra egyik alapeleme ellen".  Angela Merkel hozzátette: ezekben a „nehéz órákban szorosan francia barátaink mellett állunk".

David Cameron brit kormányfő felháborítónak nevezte a rajtaütést és támogatásáról biztosította Franciaországot a terrorizmus elleni küzdelemben.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök Twitter-oldalán „aljas és gyáva terrorcselekménynek" nevezte a Charlie Hebdo című lap elleni terrortámadást. A kormányfő egyúttal részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak és Franciaországnak, és felajánlotta országa együttműködését a terrorizmus elleni küzdelemben.

Matteo Renzi olasz miniszterelnök is elítélte a párizsi merényletet és szolidaritását fejezte ki a francia elnöknek. Franciaország római és milánói konzulátusa előtt szolidaritási megmozdulást tartottak.

A merénylet miatt több európai uniós vezető is mély megdöbbenésének adott hangot. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke brutális és embertelen cselekménynek minősítette a történteket. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke pedig tudatta, hogy mélyen megdöbbentette a terrortámadás, egyúttal együttérzéséről biztosította a szerkesztőséget, a rendőröket és szeretteiket.
Az Európai Uniótól teljes mértékben független szervezet, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, a luxemburgi Anne Brasseur az interneten tudatta: együtt érez az áldozatokkal. „Ez közvetlen támadás a véleménynyilvánítás szabadsága ellen" – írta rövid üzenetében a politikus.

A terrorcselekményt az Arab Liga és a szunnita világ szellemi központjának számító kairói al-Azhar mecset és egyetem is elítélte. Utóbbi közleményében hangsúlyozta, hogy az iszlám az erőszak minden formáját elítéli.
A franciaországi muzulmánokat képviselő Muzulmán Vallás Francia Tanácsa (CFCM) elítélte és „barbár cselekedetnek" nevezte a vérengzést. „A magukat méltánytalanul az iszlámhoz tartozónak valló terrorcsoportok őrjöngése által szított feszültségektől terhes nemzetközi politikai helyzetben felszólítunk minden, a köztársaság és a demokrácia értékeit valló embert, hogy kerüljék el a provokációkat, amelyek csak olajat öntenek a tűzre" – hangsúlyozta a legnagyobb létszámú (3,5-5 milliós) európai muzulmán közösség nevében a CFCM.

A Muzulmán Testvériséghez közel álló Franciaországi Iszlám Szervezetek Szövetsége (UOIF) szintén közleményben ítélte el a terrortámadást és „a rettenetes gyilkosságokat".
A terrorista támadás tizenkét halálos áldozatot követelt, emellett hét ember megsebesült, közülük négyen válságos állapotban vannak. A terroristák elmenekültek a helyszínről, kilétük egyelőre ismeretlen.

A Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap egyik munkatársa engedte be a vállalat párizsi székházába a terroristákat, akik ezután tizenkét embert megöltek az épületben.
Corinne Rey, a lap egyik karikaturistája elmondta, hogy éppen vissza akart térni a szerkesztőségbe, amikor az épület zárt, számkóddal védett kapuja előtt szembetalálta magát a csuklyás fegyveresekkel, akik rákényszerítették, hogy beengedje őket. A terroristák a beszámoló szerint folyékonyan beszéltek franciául, és azt állították, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat tagjai.

A fegyveresek egyenesen a lap főszerkesztője, Stéphane Charbonnier, közismertebb nevén Charb felé tartottak, és agyonlőtték őt, valamint az őt kísérő rendőrségi testőrt is – mondta Corinne Rey a L’Humanité című politikai napilapnak adott interjújában, hozzátéve, hogy a lövöldözés nagyjából öt percig tartott.
A terroristák tíz újságíróval és két rendőrrel végeztek. A második rendőr később, kerékpárral érkezett a helyszínre.

A merénylők elmenekültek a helyszínről, kilétük egyelőre ismeretlen. A The Guardian című brit napilap információi szerint a fegyveresek Párizs északi részébe hajtottak, ahol autót cseréltek.

A Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap elleni szerdai támadás kapcsán úgy tűnik, hogy a gyilkosok többek között az Iszlám Állam (IÁ) nevű radikális iszlamista csoport által adott utasításokat követik, és az újság által 2006-ban megjelentetett Mohamed-karikatúrák miatti bosszújukat teljesítik be – írta elemzésében az AFP francia hírügynökség.

A hetilapot közel kilenc éve fenyegetik a radikális iszlamisták, az elmúlt hónapokban pedig dzsihadisták és közel-keleti iszlamista vezetők szólították fel az önkénteseket, hogy támadjanak Franciaországra, amiért a francia hadsereg több helyszínen is részt vesz hadműveletekben.
Irakban Franciaország a nemzetközi koalíció által az Iszlám Állam ellen végrehajtott légicsapásokban vesz részt. Afrikában a Barkhane-hadművelet keretében 3000 katonáját vonultatta fel a Száhel-övezetben.

„Nyilvánvaló, hogy már a Mohamed-karikatúrák első megjelentetése óta jelképpé, célponttá vált a Charlie (Hebdo)" – mondta a francia hírügynökségnek Louis Caprioli, a DST (francia belbiztonsági szolgálat) terrorelhárító részlegének volt vezetője. „Soha nem felejtették el és nem bocsátották meg, amit a legsúlyosabb sértésnek tekintettek. A célpont kiválasztása jelképes: világiakra támadnak, akik gúnyt mertek űzni a prófétából. A szemükben ez isteni bosszúállás".
Az iszlamista terroristáknak hosszú az emlékezetük, amikor célpontot választanak, és nem térnek el tőle az évek során – hangsúlyozza valamennyi szakértő. Így támadtak rá kétszer is a New York-i Világkereskedelmi Központ toronyházaira, először egy robbanószerekkel megrakott teherautót robbantottak fel az épület alagsorában 1993-ban, majd 2001. szeptember 11-én eltérített utasszállító repülőgépeket vezettek neki a tornyoknak.

Célpontlisták – mindig ugyanazok – keringenek a radikális mozgalmon belül, a honlapokon, a fórumokon, a dzsihadista vezetők beszédeiben. Mindenkinek feladatul szabják meg, hogy igyekezzen ezeket megtámadni.
„Most az a kérdés, hogy Mohamed Merah (a 2012-es dél-franciaországi merényletek elkövetője) módjára elkövetett elszigetelt akcióról van-e szó, vagy ez csak a kezdete a műveleteknek?" – tette hozzá Louis Caprioli. „Egy akcióba lépett sejttel vajon új dimenzióba lépünk-e? Sorozatos támadásokat terveznek, mint az 1980-as években Párizsban? Annyi bizonyos, hogy meg kell találni a gyilkosokat, méghozzá gyorsan. Biztos vagyok benne, hogy a szolgálatok minden forrásukat, minden megfigyelő rendszerüket bevetették, ez abszolút fontos" – fűzte hozzá.
November végén több videofilm jelent meg a világhálón, amelyeken az IÁ-hoz csatlakozó radikális fiatal franciák szólították fel a jelölteket a szent háborúra, arra, hogy kövessék a példájukat, vagy legalábbis „öljenek meg hitetleneket", keltsenek félelmet és rettegést a francia társadalomban.
Emiatt a hatóságok hónapok óta tartottak egy harci fegyverekkel felszerelt lövész vagy lövészek által végrehajtott hasonló támadástól, az év végi ünnepségek alatt meg is erősítették a nyilvános helyek ellenőrzését.

Franciaországban mintegy ezer ember áll kapcsolatban a Szíriában és Irakban harcoló dzsihadista csoportokkal, közel négyszázan harcolnak az IÁ vagy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz tartozó an-Nuszra Front soraiban, és mintegy százhúszan tértek vissza Franciaországba, miután kiképzést kaptak, harcokban vettek részt vagy rendkívül erőszakos jelenetek szemtanúi voltak.

A francia hetilap elleni terrortámadás elkövetői meglepő „szakszerűséggel" hajtották végre gyilkos akciójukat, a szemtanúk által mobiltelefonon készített felvételekből kiderül, hogy alapos katonai kiképzésben részesültek – idézett szerdán párizsi rendőrségi szakértőket az AFP.
A francia hírügynökségnek nyilatkozók szerint az elkövetőket a profi gyilkosokra jellemző nyugodt, határozott és hatékony cselekvés jellemezte. Az említett felvételek arról tanúskodnak, hogy a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap szerkesztősége ellen elkövetett terrortámadás gondosan előkészített és megtervezett volt.

Meglepő „szakszerűséggel" hajtották végre akciójukat – vélik a szakértők, utalva például arra, ahogyan Kalasnyikov gépkarabélyaikat szorosan a testükhöz szorították, majd célzott, nem pedig sorozatlövéseket adtak le. Szembeszökő az is, milyen hidegvérrel öltek, minden jel arra utal, hogy alapos, katonai típusú kiképzést kaptak Szíriában, Irakban, vagy bárhol máshol, akár francia földön is – tették hozzá.
A tettesek rendkívül nyugodtak voltak már az érkezéskor is. Pedig először eltévesztették a címet, az utcában a 6. szám alatt álltak meg, amely a hetilap egyik kiegészítő részlegének ad otthont, maga a szerkesztőség a 10. szám alatt található, s a terroristák – felismerve a hibát – higgadtan sétáltak oda. Egy másik – ugyancsak mobiltelefonos filmfelvétel – azt mutatja, milyen jól felszereltek voltak az elkövetők: fekete egyenruhát, álarcot, sportcipőt, tárakat tartó mellényeket viseltek, ez utóbbi alatt talán golyóálló mellényt hordtak.

Kegyetlenségüket bizonyítja az a felvétel, amely szerint indulásuk pillanatában észrevettek egy biciklin érkező rendőrt, kiszálltak az autójukból, és lelőtték őt. Ezután az egyik terrorista a még mozgó áldozat fejébe eresztett egy lövedéket, majd különösebb sietség nélkül visszaültek az autóba.

Megdöbbenésének adott hangot szerdán az ENSZ főtitkára a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi székháza elleni „borzalmas terrortámadással" kapcsolatban.
Ban Ki Mun szerint a terroristák a demokrácia két pillérét, a szólás és a sajtó szabadságát támadták meg. „A rajtaütés célja a megosztás, de nekünk nem szabad beleesnünk ebbe a csapdába" – mondta francia nyelven a világszervezet vezetője, hozzátéve, hogy ez a „világszintű szolidaritás pillanata".

Az ENSZ-főtitkár „aljas, szörnyűséges és igazolhatatlan terrorcselekménynek" nevezte a hidegvérrel elkövetett vérengzést.
A szerdai párizsi terrortámadásban tizenkét ember meghalt, négy állapota pedig válságos. A lövöldözésben életét vesztette négy híres karikaturista, köztük a Charlie Hebdo igazgató-főszerkesztője is. Évtizedek óta ez volt a legsúlyosabb terrorcselekmény Franciaországban.

A Charlie Hebdo című szatirikus hetilap ellen elkövetett szerdai merénylet tizenkét halálos áldozata között szerepel a magazin főszerkesztője, Stéphane Charbonnier, közismertebb nevén Charb, valamint Wolinski, Cabu és Tignous. Mindannyian Franciaország legjobb karikaturistái közé tartoztak.

A baloldali, vallásellenes hetilapot 2009 óta vezető Charbot 47 éves korában érte a terroristák halálos támadása a Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségében. A karikaturista évek óta küzdött a maga meglehetősen tiszteletlen, senkit sem kímélő, a „politikai korrektséget" mellőző módján a bevándorlók esélyegyenlőségének megteremtéséért. Franciaországban népszerűnek számítanak Maurice és Patapon című képregényei, amelyben egy anarchista, biszexuális, pajzán kutya és egy fasiszta nézeteket valló, aszexuális, mások szenvedéseit és halálát nagyra értékelő macska kalandjait meséli el. A szerkesztő a magazin hasábjain saját rovatot vezetett Charb n’aime pas les gens (Charb utálja az embereket) címmel.

A The Telegraph című brit napilap úgy tudja, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet 2013-ban vérdíjat tűzött ki rá, iszlamista honlapokon pedig nemrégiben lefejezésére buzdították a híveket.
A szatirikus hetilap több ízben tett közzé az iszlám radikalizmust vagy túlbuzgó híveit gúnyoló műveket, s ezzel világszerte feldühítették a muzulmán szélsőségeseket. „Ha figyelembe vesszük a körülményeket, a világhelyzet soha nem kedvez a radikális iszlámmal és általában a vallásokkal való viccelődéshez. Ha figyelembe vesszük a körülményeket, akkor soha nem lehet semmiről beszélni, a szatirikus sajtónak pedig vége" – mondta egy nyilatkozatában a Charlie Hebdo igazgatója.

Az 1934-ben az észak-afrikai Tuniszban született Georges Wolinski több mint ötven éve dolgozott karikaturistaként. A Charlie Hebdo mellett a L’Humanité című szocialista pártlap és az időközben megszűnt France Soir című napilap alkalmazásában állt. Legismertebb műve a Paulette című képregény-sorozat, melynek hőse egy fiatal milliárdosnő, aki marcona legények és erőszaktevők fogságába esik. Wolinski számos karikatúrájában fontos szerepet játszik a nemek közötti egyenlőség kérdése.

Az 1938-ban született Jean Cabu a francia képregény-szcéna egyik legkiemelkedőbb alakjának számított. Pilote című kultikus folyóiratában 1963-ban kezdte el az őt ismertté tevő „Le Grand Duduche" című képregény-sorozatát, amelynek főszereplőjeként gyakorlatilag saját magát rajzolta meg. Az évtizedeken keresztül kiadott rajzokban Cabu „alteregója" az idők során környezetvédelmi mozgalmakhoz csatlakozott, és kellemetlen tapasztalatokat gyűjtött a rendőri erőszakról is.
Cabu egyik legismertebb karikatúrájában a pápa, egy molla és egy ortodox zsidó kalapot viselő férfi fegyverekkel a kezükben állnak az „Isten nem létezik" felirat alatt. A turbános, fegyveres férfi melletti szövegbuborékban a „De igen" kifejezés olvasható.

Bernard Verlhac, művésznevén Tignous 1957-ben született, és a többiekhez hasonlóan ő is a szélsőséges képi és nyelvi megjelenítés híve volt. Egyik karikatúrája egy, az Európai Unió külső határain felhúzott szögesdrótnál savanyú képpel álldogáló, kövér európait ábrázol. A kerítés mögött nagy tömegben várakoznak a fekete bőrűek. A kövér európai ezt a következő szavakkal kommentálja: „Alighogy az ember beengedi Amadout és Miriamot (két világhírű nyugat-afrikai zenész), disznóól kerekedik!"

Franciaország-szerte tízezrek vonultak az utcára szerdán, hogy kifejezzék szolidaritásukat a Charlie Hebdo című szatirikus hetilappal, amelynek székházát napközben tizenkét halálos áldozatot követelő terrortámadás érte.

Párizs központjában, nem messze a vérengzés színhelyétől, a République téren a rendőrség becslései szerint mintegy tizenötezren gyűltek össze a kora esti órákban, hogy kiálljanak a szólásszabadság mellett. A tömegben egyesek a lap karikatúráit ábrázoló transzparensekkel jelentek meg, mások ceruzákat és tollakat emeltek a magasba a sajtószabadságot jelképezendő.

A megmozduláson számos politikus is részt vett, és a pártok mellett szakszervezetek és médiumok is a szolidaritásra szólították fel az embereket.

A kormányzó szocialisták és más baloldali pártok szombat délutánra „köztársasági menetet" hirdettek meg Párizsba a vérengzés elleni tiltakozásul, amelyre Manuel Valls kormányfő meghívta Nicolas Sarkozy konzervatív exelnököt is. Anne Hidalgo, Párizs szocialista polgármestere pedig azt mondta, a francia főváros „tiszteletbeli polgárává" akarja avatni a Charlie Hebdót.

Franciaország több más nagyvárosában is nagy tömegeket mozgatott meg a vérengzés elleni tiltakozás. A hatóságok becslései szerint Rennes-ben 13-15 ezren, Lyonban és Toulouse-ban több mint tízezren, Marseille-ben nagyjából hétezren, Nantes-ban és Bordeaux-ban pedig mintegy ötezren lepték el az utcákat, tiltakozva a terrorcselekmény ellen és kiállva a szólásszabadság jelképévé vált lap mellett.

Hasonló megmozdulásokat tartottak Európa számos nagyvárosában is. Berlinben a Brandenburgi kapunál mintegy ötszázan gyűltek össze, és „Je suis Charlie" (Charlie vagyok) feliratú papírlapokat feltartva fejezték ki szolidaritásukat a magazinnal, a francia nagykövetség elé pedig virágokat vittek.

A londoni Trafalgar téren, az Európai Parlament brüsszeli épületénél és a madridi francia nagykövetség előtt is sokan tüntettek a terrortámadás ellen és a szólásszabadság mellett.

A vélhetően iszlamista szélsőségesek által elkövetett párizsi terrortámadásban 12 ember meghalt, négy sebesült állapota pedig válságos. A lövöldözésben életét vesztette négy híres karikaturista, köztük a Charlie Hebdo igazgató-főszerkesztője is. Évtizedek óta ez volt a legsúlyosabb terrorcselekmény Franciaországban.

A szerdánként megjelenő magazin senkit sem kímélő, nonkonformista, a katolicizmust, az iszlámot, a zsidóságot, valamint a szélsőjobb- és szélsőbaloldalt egyaránt kifigurázó hangvételéről ismert. A Charlie Hebdo szerkesztőségére 2011 novemberében gyújtóbombát dobtak, miután a lap Mohamed prófétát ábrázoló rajzokat közölt. Iszlamista honlapokon nemrégiben az újság főszerkesztőjének lefejezésére buzdítottak.

Fotó: AFP, Europress Getty