NATO-ülés: Rasmussen Afganisztán további támogatását ígéri

A NATO kedden kezdődött külügyminiszteri tanácskozásának második, záró napján a miniszterek – kiegészülve az ISAF-ben részt vevő nem NATO-tagországok képviselőivel, az afgán külügyminiszter jelenlétében – áttekintették az afgán helyzetet.

Rasmussen a záró sajtótájékoztatón elmondta: már folyik a 2014 utáni időszakra tervezett új nemzetközi küldetés előkészítése. Annak súlyponti elemeit az afgán erők kiképzése, illetve a tanácsadás és a támogató tevékenység jelenti majd. Mint hozzátette, a NATO – a nemzetközi közösség részeként – az afgán fegyveres erők finanszírozásához is hozzá fog járulni, Afganisztán pedig kötelezte magát arra, hogy a működtetés pénzügyi alapjainak egyre nagyobb hányadát saját maga fogja előteremteni, párhuzamosan az ország gazdaságának növekedésével. Ezeket a kölcsönös kötelezettségvállalásokat most 52 ország erősítette meg – közölte a főtitkár.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter – akinek ebben a hivatali minőségében ez volt az utolsó európai útja – szintén kiemelte újságírók előtt annak fontosságát, hogy minden ország ténylegesen teljesítse az afgán fegyveres erők finanszírozása ügyében tett korábbi vállalását. NATO-diplomaták szerint az amerikaiakban él némi aggodalom, hogy az európai országok a gazdasági válság miatt nehezen fogják előteremteni a szükséges pénzt.

Az eddigi kötelezettségvállalások eddig évente 4,1 milliárd dollárra szólnak. Magyarország azt vállalta, hogy 2015 és 2017 között évente félmillió, összesen tehát másfél millió dollárral járul hozzá a költségekhez.

A NATO-országok külügyminiszterei szerdán találkoztak Maia Pandzsikidzével, az új grúz külügyminiszterrel is. Üdvözölték, hogy az új grúz kormányzat is elkötelezett az euroatlanti integráció ügye mellett. Megerősítették, hogy az atlanti szövetség támogatja Grúzia szuverenitását és területi integritását, nemzetközileg elismert határain belül.

Ez utóbbi kitétel arra való utalás, hogy a NATO-országok nem ismerik el az orosz katonai támogatással elszakadt Abháziát és Dél-Oszétiát.

Az atlanti szövetség ugyanakkor „üdvözli és bátorítja" a grúz vezetés azon törekvéseit, amelyek ennek a konfliktusnak a békés megoldására, a térség biztonságának növelésére irányulnak. A NATO továbbra is vallja azt a 2008-ban megfogalmazott tételt, miszerint Grúzia NATO-tag lesz, amint eleget tesz a tagsági követelményeknek.

A NATO-országok hangsúlyozták azt is, hogy Grúziának még további lépéseket kell tennie a belső demokratizálódás érdekében, elsősorban az igazságszolgáltatás megreformálásával, illetve a jogállamiság, a médiaszabadság és az átláthatóság erősítésével, javításával.