Obama az Észak-Korea jelentette veszélyről, Oroszország és Irán szerepéről

Obama emlékeztetett arra, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet régóta nukleáris anyagok beszerzésére törekszik, és „a párizsi és a brüsszeli merényletekben érintett személyek filmre vették egy nukleáris létesítmény tisztségviselőjét". Az amerikai elnök szerint kétségtelen az is, hogy ha az Iszlám Állam „őrültjei" nukleáris fegyverhez jutnának, felhasználnák arra, hogy a lehető legtöbb emberrel végezzenek.
Záró sajtóértekezletén az elnök kitért a Japánban felhalmozott hatalmas mennyiségű nukleáris anyag kezelésével kapcsolatos amerikai programra, leszögezte ugyanakkor, hogy Észak-Korea törekvései „jelentik a legközvetlenebb aggodalmakat mindannyiunk számára".

Az indiai szubkontinensen és a Koreai-félszigeten még bőven van tennivaló az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására – hívta fel a figyelmet. „Első vagyok annak elismerésében, hogy még mennyi tennivaló van, de legalább belefogtunk" – hangoztatta.
Ezzel összefüggésben élesen bírálta Donald Trumpot, az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltségéért folytatott verseny esélyesét, amiért a napokban azzal állt elő, hogy elnökké megválasztása esetén nem utasítaná el, hogy Japán és Dél-Korea önmaga védelmére atomfegyvereket fejlesszen ki. „Az, aki ezt a nyilatkozatot tette, nem sokat tud a kül- vagy a nukleáris politikáról, a Koreai-félszigetről és a világról egyáltalán" – jegyezte meg.

Obama az újságírók előtt arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei további lépéseket tesznek, hogy Irán gazdasági előnyökre válthassa az általa tavaly aláírt, nukleáris programjának korlátozását előíró megállapodást. Oroszországot illetően pedig megjegyezte: Vlagyimir Putyin elnöknek az az igyekezete, hogy a hadsereget tovább fejlessze, akár a gazdaság visszaesése árán is, visszavetette a nukleáris leszerelés következő szakaszát. „Én támogatnám, hogy csökkentsük tovább nukleáris arzenálunkat" – mondta.
A nukleáris biztonságról szóló nemzetközi csúcsértekezlet záró délutánján a résztvevők közös nyilatkozatban kötelezték el magukat ismét az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása mellett.

A csúcson összegyűlt több mint ötven állam- és kormányfő az elfogadott záródokumentumban ugyanakkor bejelentette, hogy az idei volt az utolsó atomcsúcs.
A mostani volt a negyedik ilyen konferencia, a kétévenként sorra került csúcsértekezletek ötletét még 2009-ben Barack Obama vetette fel, abban a bevallott reményben, hogy elnökségének egyik „öröksége" az atomfegyverektől mentesebb világ lesz.
A pénteken zárult washingtoni rendezvény csaknem valamennyi előadása, találkozója és tárgyalása a terrorizmus – és a nukleáris terrorizmus – veszélyére összpontosított. Az ezzel kapcsolatos aggodalmak kivált az elmúlt hetek belgiumi és pakisztáni terrortámadásai után erősödtek fel ismét.

A csúcstalálkozó egy részét maga az amerikai elnök is az erről folytatott tárgyalásoknak szentelte: a japán miniszterelnökkel, a dél-koreai elnökkel, a kínai államfővel tartott megbeszélésein egyaránt a nukleáris terrorizmus veszélyéről volt szó.