Obama és Hollande megakadályozná, hogy Iránnak atomfegyvere legyen

A két elnök közös sajtótájékoztatóján Obama hangsúlyozta, hogy a két ország együtt fog működni az Irán ellen bevezetett szankciók érvényre juttatásában. Mint mondta, Hollande és ő egyetértett abban, hogy az újabb gazdasági büntetőintézkedések veszélybe sodorhatják a diplomáciai megoldást, ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy azokra a cégekre, amelyek kereskedni kezdenek Teheránnal „egy tonna téglaként" fognak záporozni az amerikai szankciók.

Ez utóbbi kijelentésével az azt feszegető kérdésre reagált, hogy voltaképpen mit keresett a múlt héten mintegy száz francia üzletember Teheránban.

Hollande elmondta: figyelmeztette az üzletembereket, hogy a szankciók továbbra is érvényben maradnak. Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a magánvállalatok maguk döntenek utazási céljaikról.

„Abszolút egységesek maradunk a végső cél, vagyis annak megelőzése érdekében, hogy Irán nukleáris fegyverhez juthasson" – mondta Barack Obama.

Hangsúlyozta, hogy Szíriának be kell tartania a vegyifegyver-készletei megsemmisítésével kapcsolatban vállalt kötelezettségeit, amelyek végrehajtását Oroszországnak „kötelessége" szavatolni.

Az amerikai elnök szerint a szíriai béketárgyalások még messze vannak attól a céltól, hogy véget vessenek az erőszaknak és elősegítsék a politikai átmenetet.

Obama „elborzasztónak" nevezte az arab országban uralkodó állapotokat, ugyanakkor méltatta azt, hogy a szíriai kormány és az ellenzék képviselői Genfben először ültek le tárgyalni egymással.

Obama kijelentette, hogy a két ország együtt fog működni az afrikai válsággócok ügyében is.

A két elnök egyetértett az Egyesült Államok és az Európai Unió között megkötendő szabadkereskedelmi és beruházási megállapodás, valamint a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elmélyítésének fontosságáról.

Az amerikai elnök méltatta Francois Hollande külpolitikai bátorságát és elkötelezettségét. Emlékeztetett rá, hogy csakis a két ország együttes fellépése és az erővel való hiteles fenyegetés vezetett el a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítéséhez. (Mint emlékezetes az európai fővárosok közül egyedül Párizs támogatta Washingtont a Damaszkusz elleni katonai fellépés kérdésében, amikor hírek jelentek meg, hogy a szíriai kormányerők vegyi fegyvert vetettek be a polgári lakosság ellen.)

Obama leszögezte, hogy a két ország együtt fog működni a vegyi fegyverek megsemmisítésének biztosításában, valamint a mérsékelt szíriai ellenzék támogatásában.

Kijelentette, hogy Franciaország nemcsak az egyik legrégebbi, de az egyik legszorosabb szövetségese Amerikának. Szavai szerint az amerikai-francia kapcsolatrendszer ma mélyebb, mint 20, 10, vagy akár 5 évvel ezelőtt. Az amerikai elnök elfogadta a normandiai partraszállás 70. évfordulóján, június 6-án megrendezendő franciaországi megemlékezésre szóló meghívást.

Francois Hollande egyebek között arról szólt, hogy a két ország mindig is szövetséges és baráti volt, de az, ahogy felek most megértik egymást, „példa nélküli". Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által folytatott titkos adatmegfigyelés ügyében kijelentette, hogy azzal kapcsolatban „helyreállt a kétoldalú bizalom".

Mindkét vezető hangsúlyozta, hogy fontos megtalálni a biztonság és a magánélet sérthetetlenségének egyensúlyát. Obama elmondta, hogy Amerika még egyetlen országgal sem kötött kétoldalú szerződést az egymás elleni kémkedés kölcsönös megszüntetéséről, de ígéretet tett rá, hogy hazája a külföldi hírszerzés során törekedni fog a magánélet sérthetetlenségének védelmére. Egyúttal hangoztatta az adatmegfigyelésnek a terrorizmus elleni küzdelemben való fontosságát.