Óriási győzelem lenne Tikrit visszavétele

A hét elején az iraki hadsereg, valamint a vele szövetséges síita milíciák és szunnita törzsek átfogó offenzívát indítottak a település visszafoglalására, amely 130 kilométerre északra van Bagdadtól. A város Irak legnagyobb országútján fekszik Bagdad és Moszul között, és az észak-iraki Kirkukba vezető kulcsfontosságú főút is kettészeli, emiatt Tikrít stratégiai fekvésű település.

A dzsihadisták tavaly június 11-én foglalták el a várost az iraki kormányerőktől, s a katonáknak csupán a Tikríttől délre fekvő Szamarránál sikerült megállítaniuk az IÁ erőit.

A településtől északra az iraki csapatoknak tavaly novemberben sikerült visszavenniük Beidzsit, ahol az ország legnagyobb olajfinomítója található, így most a kormányerők két oldalról is támadást indíthatnak az IÁ csapatai ellen. Tikrít elfoglalása egy kulcsfontosságú észak-dél irányú utánpótlási útvonalat is biztosítana, amely nagyban hozzájárulna Moszul sikeres visszavételéhez. Utóbbi ostromára amerikai tisztségviselők szerint április körül kerülhetne sor.

Az iraki hadsereg egy hatalmas katonai támaszpontot ellenőriz Tikrít egyik külvárosában, amelyet az egykor ott állomásozó amerikai katonák Camp Speichernek neveztek. Mindenesetre a település visszafoglalására tett tavaly nyári kísérletek mindegyike kudarcba fulladt, és az AP szerint egyelőre nem világos, hogy azóta sikerült-e Haider al-Abádi miniszterelnöknek növelnie a fegyveres erők hatékonyságát és felszámolnia a korrupciót a hadsereg soraiban.

Még ha sikerülne is kiűzni a dzsihadistákat Tikrítből, az iraki hadseregnek és a síita milíciáknak a befolyásos szunnita törzsekkel kellene szövetkezniük a többségében szunniták lakta város biztonságának szavatolása érdekében, s a helyi törzsek többsége egyáltalán nem bízik a kormányzatban. Az iraki állami televízió korábban közölte, hogy az offenzívában szunniták is részt vesznek, és a kormányfő amnesztiát ígért azoknak a törzsi harcosoknak, akik átállnak a kormányerőkhöz a szunnita szélsőségesektől. Egyelőre azonban nem tudni, hányan éltek a lehetőséggel.

A több ezer síita milicista megjelenése a szunnita városban abból a szempontból is próbára tenné az iraki kormányt, hogy képes lesz-e lecsillapítania az Iszlám Állam által gerjesztett felekezeti szembenállást az iszlám két fő ágának követői között.

Az i. e. 9 században már létező Tikrít az Irakot több mint két évtizedig uraló, 2003-ban az amerikai beavatkozás során megdöntött Szaddám Huszein, illetve az arab és az iszlám történelem egyik legnagyobb hőseként számon tartott, Jeruzsálemet 1187-ben elfoglaló Szaladín egyiptomi szultán szülővárosa, s emiatt szimbolikus jelentőséggel bír.

A szunniták segítségével kormányzó Szaddám Huszein bukása óta a szunnita kisebbség egyre inkább a társadalom peremére szorult, mivel az amerikai beavatkozás óta az ország vezetését a többségben lévő síiták vették át. A feszültség 2006-ban súlyos felekezeti összecsapásokban tört a felszínre, az akkori harcok több tízezer ember életét követelték, és a polgárháború szélére sodorták Irakot.

Az Iszlám Államnak amiatt sikerült elnyernie a szunniták támogatását, mert előrenyomulását a síita többségű kormány és biztonsági erők elleni „forradalomnak" állította be. Tikrít a tavaly júniusban indított villámháborúban szinte napokon belül az IÁ kezére került, miután a kormányerők látványosan megfutamodtak. Az iraki hadsereget mára több tízezer síita milicistával duzzasztották fel, akik hatékonynak bizonyultak a csatatéren, ugyanakkor jogvédő csoportok azzal vádolták őket, hogy terrorizálják a szunnita lakosságot.

A dzsihadisták hírhedten kegyetlenül bánnak ellenségeikkel és az elfoglalt területek lakosságával. Tikrít területén az Iszlám Állam szélsőségesei több száz foglyul ejtett iraki katonát gyilkoltak le múlt nyáron, és az interneten tették közzé a tömegmészárlásokat.

Mindenesetre az AP szerint egyelőre nem világos, hogy a szunnita lakosok jobb alternatívának tartják-e a síiták vezette kormányt, mint a szunnita szélsőségeseket.

Tikrít elfoglalása nem csupán az iraki hadseregnek, hanem az IÁ hadállásait tavaly augusztus óta légicsapásokkal támadó, Egyesült Államok vezette terrorellenes koalíciónak is jelentős diadalt hozna. A hadjárat távlati célkitűzése természetesen a Tikríttől 250 kilométerre lévő Moszul visszavétele. Ugyanakkor a Tikrítben állomásozó biztonsági erőket minden bizonnyal folyamatosan öngyilkos merényletekkel támadnák a szélsőségesek, és így a város biztosítása az erőforrások jelentős részét eltérítené Moszul ostromától. A nehézségeket pedig az is tetézi, hogy a dzsihadisták továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a nyugat-iraki Anbár tartomány jelentős részét is.