Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Ötezer iráni önkéntes kész harcolni a dzsihadisták ellen

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2014. június 18. 13:19

Már mintegy ötezer iráni jelezte: kész önként fegyvert fogni, hogy megvédje Irakban a síita szent helyeket a szélsőséges szunniták támadásaitól – jelentette június 17-én, kedden egy konzervatív iráni honlap.

A Tabnak nevű portál tájékoztatása szerint a harcra való felhívást a „Síita szentélyek védelmezőinek népi főhadiszállása" nevű szervezet intézte, és az önkéntesek a honlapján vagy sms-en keresztül iratkozhatnak fel.

„A jelentkezőket katonai egységekbe szervezik (…), és ha a legfőbb (iráni) vezetőtől (Ali Hamenei ajatollah) utasítást kapnak, akkor Irakba indulnak, hogy ott megvédjék a szent helyeket" – olvasható a szervezet oldalán.

Irak több városa – a Bagdadtól délre fekvő Nedzsef és Kerbela, valamint a fővárostól északra lévő Szamarra – az iszlám vallás síita ágának szent helyei közé tartozik.

Ali asz-Szisztáni hittudós, a legfőbb iraki síita vallási méltóság – egyik képviselője útján – múlt pénteken felszólította az irakiakat, hogy csatlakozzanak az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges szunnita szervezet ellen harcoló reguláris fegyveres erőkhöz és védjék meg a síiták szent helyeit. Az ILIÁ harcosai az utóbbi napokban több fontos észak-iraki települést is elfoglaltak és már kevesebb mint 100 kilométerre vannak Bagdadtól.

A többségében síiták lakta Irán támogatja a síita Núri al-Máliki vezette iraki kormányt. Teherán korábban közölte: segít a szélsőségesek elleni harcban, amennyiben az iraki hatóságok ezt hivatalosan kérik.

A múlt héten Irak északi részén villámhadjáratot indító dzsihadisták hitehagyónak tartják a síitákat, és állításuk szerint Tikrít – Szaddám Huszein volt iraki diktátor szülővárosa – bevétele óta 1700 síita iraki katonát mészároltak le. Az iraki katonák tömeges legyilkolásának híre, amelyet egyelőre független forrásból nem erősítettek meg, nemzetközi felháborodást váltott ki. Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint „majdnem biztos", hogy az ILIÁ és szövetségesei háborús bűncselekményeket követtek el.