Óvatos optimizmus a genfi tárgyalások első napján

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes, Teherán főtárgyalója az iráni állami televízió beszámolója szerint kijelentette: a Hatok – az Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Németország – képviselői csütörtökön „egyértelműen közölték, hogy elfogadják az Irán által előterjesztett kerettervet", amely szerint Teherán korlátozná atomprogramját az ellene hozott gazdasági szankciók részleges feloldásáért cserébe.

Mind Aragcsi, mind felettese, Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy bár a tárgyalások „nehezek", a két fél előrelépéseket ért el a csütörtöki nap folyamán. Aragcsi szerint akár már pénteken megállapodás születhet a részletekről.

A nagyhatalmak küldöttségét vezető Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője közölte: „a rendkívül összetett egyeztetések komolyabb szakaszba értek", és azon reményének adott hangot, hogy „a következő napokban konkrét előrelépést sikerül majd elérni".

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint ugyanakkor „történelmi léptékű hiba" lenne a Genfben körvonalazódó megállapodás elfogadása. „Ez a javaslat megengedné Iránnak, hogy továbbra is képes legyen nukleáris fegyverek előállítására" – mondta az izraeli kormányfő, majd hozzátette, hogy országa teljes mértékben ellenzi az előterjesztett tervet.

A péntekig tartó tárgyaláson a Hatok pont arra vonatkozóan akarnak biztosítékokat kapni, hogy Irán atomprogramja békés célokat szolgál, és Teherán nem akar nukleáris fegyvereket kifejleszteni. Teherán ezért cserébe azt akarja, hogy engedélyezzék számára az atomenergia polgári felhasználását, és oldják fel az atomprogram miatt kivetett gazdasági szankciókat.

Az Egyesült Államok egy olyan kezdeti megállapodásban reménykedett, amely révén ha időlegesen is, de le lehetne állítani az iráni atomprogramot. Amerikai kormányzati források szerint egy ilyen lépés esetén Washington hajlandó lenne a szankciók „rendkívül korlátozott, időleges és bármikor visszavonható enyhítésére".

Diplomáciai források szerint csütörtökön felmerült az is, hogy Irán korlátozza az urándúsítás szintjét.

Irán nyugati források szerint a közelmúltban jelentős előrelépéseket ért el az urándúsítás terén. A dúsított urán atomerőművek üzemanyagaként és a gyógyászatban is felhasználható, de egy bizonyos dúsítottsági szint felett nukleáris fegyvereket is gyárthatnak belőle. Nyugati vádak szerint Teherán ez utóbbira készül, és már vészesen közel került ahhoz, hogy fegyverminőségű uránt állítson elő.

Izrael korábban már többször jelezte, hogy közvetlen fenyegetésként tekint Irán atomprogramjára, ezért szükség esetén kész egyoldalú megelőző csapást mérni az iszlám köztársaságra.

Teherán tagadja ezen vádakat, és azt állítja: atomprogramja békés célokat szolgál.

Erről az új, békülékenyebb hangnemet megütő teheráni vezetés mostanában egyre erőteljesebben próbálja meggyőzni a nemzetközi közvéleményt, elsősorban azért, mert az iráni gazdaságnak súlyos gondokat okoznak az atomprogram miatt Iránra kivetett nemzetközi gazdasági szankciók. Az iráni politikai elit keményvonalasabb tagjai ugyanakkor elzárkóznak az atomprogram korlátozásától, és elítélik a kormány visszafogott retorikáját.