Óvatos párbeszéd Tokió és Phenjan között

A kormány nem árult el részleteket az úttal kapcsolatban, de sajtóértesülések szerint Iidzsima elsősorban az Észak-Korea által elrabolt japánok ügyének rendezésére törekszik, amely Phenjan rakéta- és atomprogramja mellett a két ország megbékélésének legfőbb gátja.

Az utat kísérő titkolózásra jellemző, hogy arról még szövetségesét, az Egyesült Államokat sem tájékoztatta Tokió, amint azt Glyn Davies, az amerikai külügyminisztérium észak-koreai különmegbízottja elmondta.

A látogatás azért is meglepő, mert Észak-Korea az elmúlt hónapokban rakétatesztet és kísérleti atomrobbantást is végrehajtott, majd atomháborúval fenyegette meg Dél-Koreát, az Egyesült Államokat és Japánt, Abe Sindzó japán miniszterelnök pedig kemény nemzetközi fellépést sürgetett Phenjannal szemben.

Egyes vélemények szerint az áll az út hátterében, hogy a súlyos gazdasági gondokkal küzdő Észak-Koreának új partnerekre van szüksége, miután egyetlen támogatója, Kína láthatóan egyre erélyesebben viszonyul a nehezen kontrollálható phenjani rezsimhez.

Iidzsima a japán-észak-koreai kapcsolatok veterán alakítójának számít, egyebek mellett az ő nevéhez köthető Koidzumi Dzsunicsiró korábbi miniszterelnök 2002-es phenjani látogatásának megszervezése, amely mérföldkő volt a két ország viszonyában.

Részleteket Abe sem árult el az útról, de a parlamentben közölte szerdán: először az emberrablások ügyét akarja rendezni, a Phenjanhoz való közeledés csak ennek, illetve a kommunista ország atomfegyverkezési- és rakétaprogramjával kapcsolatos kérdések rendezése után indulhat meg.

Észak-Korea az 1970-es és 1980-as években számos japán állampolgárt rabolt el, akiket arra kényszerített, hogy kémek kiképzésében segédkezzenek. Ezt 2002-ben Phenjan is elismerte, ugyanakkor lezártnak tekinti a kérdést, miután az elrabolt japánok egy része hazatért, másik része Észak-Korea állítása szerint természetes halált halt. Tokió szerint a japánok sorsa nem lett megnyugtatóan kivizsgálva.