Phenjan a katonai forródrótot is megszüntette Szöullal

Szöuli értesülések szerint egy magas rangú észak-koreai katonai tisztségviselő tájékoztatta erről a dél-koreai hatóságokat, azt hangoztatva: nincs szükség a katonai kommunikáció folytatására egy olyan helyzetben, amikor háború törhet ki bármelyik pillanatban. Hozzáfűzte: bármiféle katonai párbeszédet, illetve kommunikációt csak akkor újíthatnak fel, ha Dél-Korea beszünteti „ellenséges akcióit" Észak ellen.

A hivatalosan humanitárius célokat szolgáló, a két ország vöröskeresztjét összekapcsoló panmindzsoni kommunikációs kapcsolatot Észak-Korea március 13-án szakította meg, válaszul az ellene hozott újabb ENSZ-szankciókra és a dél-koreai-amerikai közös hadgyakorlatra. A katonai kommunikációt azonban akkor még érintetlenül hagyta.

A szerdai lépés a két Korea közötti feszültség kiéleződésének újabb jele. Phenjan előző nap jelentette be, hogy harckészültségbe helyezte hadászati rakétaegységeit és tüzérségi – ezen belül nagy hatótávolságú – ütegeit, valamint arra adott parancsot, hogy ezek vegyék célba az Egyesült Államok csendes-óceáni támaszpontjait, kontinentális területét és Dél-Koreát.

Az intézkedést feltehetőleg az váltotta ki, hogy a jelenleg zajló amerikai-dél-koreai hadgyakorlat keretében az amerikai erők – Phenjan figyelmeztetése ellenére – újabb berepüléseket hajtottak végre bombázókkal az észak-koreai területek közelében. Az Egyesült Államok és Dél-Korea március elején kezdte a közös manővert, és az április végéig tart.

Észak-Korea február 12-én kísérleti atomrobbantást hajtott végre, amire válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb büntetőintézkedésekkel sújtotta Phenjant. Ennek nyomán az észak-koreai vezetés közölte, hogy érvénytelennek tekinti az 1953-as háború nyomán Dél-Koreával létrejött fegyverszüneti megállapodást.

Elemzők szerint nagyon valószínűtlen, hogy Észak elindítana bármilyen közvetlen támadást a dél-koreai-amerikai gyakorlat idején. Mindazonáltal lehetségesnek mondják, hogy utána kiprovokáljon valamilyen konfrontációt Dél-Koreával, minthogy volt már több, halálos kimenetelű összetűzés az utóbbi években a két Korea között.

Megfigyelők szerint a háborús retorikával Phenjannak részben az a célja, hogy növelje a lakosság lojalitását Kim Dzsong Un vezető iránt.