Polgárháború vagy rendcsinálás folyik az Észak-Kaukázusban?

„A szövetségi hatóságok igen komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy nyugalmat és biztonságot teremtsenek az Észak-Kaukázusban" – válaszolt a terület biztonságát firtató kérdésre az MTI-nek Rasid Temrezov, a Karacsaj-Cserkesz Köztársaság elnöke külföldi újságírókkal tartott találkozóján, amelyen a régió természetvédelmi és turisztikai fejlesztését szolgáló elképzeléseket ismertették.

Az Orosz Föderációhoz tartozó észak-kaukázusi régióban a legbiztonságosabbnak tartott köztársaság az egyike azon területeknek, ahol egy helyi cég nagyszabású terveket dédelget. Az Adige Köztársaságban, Karacsaj-Cserkeszföldön, Kabard-és Balkárföldön, Észak-Oszétiában és Dagesztánban építenének ki síparadicsomokat, illetve egész évben igénybe vehető turisztikai központokat.

Felmerül a kérdés, mire alapozzák vajon a fejlesztéseket, amikor a térségből rendszeresen érkeznek a nyugtalanító hírek. Az utóbbi napokban Ingusföld és Észak-Oszétia határán öngyilkos merénylő robbantotta fel autóját, Kabard-és Balkárföld székhelyén, Nalcsikban két fegyveres lázadót öltek meg a különleges egységek, Dagesztán fővárosában, Mahacskalában nagy erejű robbanószerkezetet sikerült a tűzszerészeknek semlegesíteniük.

Alig egy hete, október 21-én az orosz Nemzeti Terrorelhárító Bizottság egyfajta győzelmi jelentésként közölte, hogy egy több hetes, nagyszabású biztonsági akció során a speciális egységek 49 lázadót megöltek, harmincat elfogtak, a lázadók több mint kilencven bázisát derítették fel az észak-kaukázusi köztársaságokban. A közlemény szerint az összehangolt műveletekkel „sikerült alaposan szétzúzni a banditák hátországát".

Október 23-án az Izvesztyija című orosz napilap arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin államfő utasítást adott az orosz kormánynak: 2013. január 1-jéig tegye le az asztalára javaslatát, hogyan kívánja garantálni a dél-oroszországi turisztikai komplexum biztonságát. Az Izvesztyija szerint idegenforgalmi rendőrséget hoznának létre a régióban. Ez azonban aligha oldja meg a problémákat – teszik hozzá szakértők.

Sajtóértesülések szerint a védelmi minisztérium csapatait bevonták az észak-kaukázusi terrorellenes műveletekbe. Vlagyimir Muhin, a Nyezaviszimaja Gazeta külpolitikai elemzője szerint ez a lépés várható volt és logikus, mert a régióban gyakorlatilag polgárháború folyik. A rendfenntartó erők egyre több embert veszítenek a lázadókkal vívott összecsapásokban, különösen Dagesztánban. A 2012 tavaszán a köztársaság területére vezényelt újabb belügyi csapatok bevetése nem hozott különösebb eredményt.

A régióban rendszeressé vált terrorelhárító műveletek méretei sokkal ütőképesebb fegyverzet és egységek bevetését tették szükségessé.

A Nyezaviszimaja Gazeta elemzője hiányolja azonban a hadsereg bevetéséről szóló hivatalos magyarázatot. Mahacskala környékén október elején légicsapást mértek a lázadókra. Arról sem tudni, hogy milyen képzettségű katonákat vetnek be a terrorelhárító műveletek során. Dagesztánban, Ingusföldön és Kabar-Balkárföldön a katonai egységeket elsősorban sorkötelesek alkotják. A független orosz lap kétli, hogy az orosz védelmi minisztériumnak volna erkölcsi és jogi alapja arra, hogy bevesse ezeket a katonákat a terrorellenes műveletekben.

A Nyezaviszimaja Gazeta emlékeztet arra, hogy az észak-kaukázusi köztársaságokban fegyverkezésre többet költenek, mint beruházásokra. A lap szerint Dmitrij Medvegyev miniszterelnök elismerte október elején, hogy a régió fejlesztésére nincs elegendő pénz a föderációs költségvetésben. Azt javasolta az Észak-Kaukázusi Föderációs Kerület vezetőinek, hogy alapvetően a magántőkére támaszkodjanak. Ugyan melyik üzletember fog befektetni egy olyan régióban, ahol polgárháború folyik? – tette fel ugyanakkor a kérdést a független orosz lap elemzője.

A gazeta.ru orosz elemzőoldal friss szerkesztőségi cikke arra is rámutat, hogy egy Dél-Oroszországtól távoli vidék, Tatárföld egyre inkább a vallási szélsőség új tűzfészkévé válik. Kazanyban nemrég „különösen veszélyes bűnözőket" likvidáltak, és először folyt terrorelhárító művelet a Volga menti nagyvárosban.

Az elemzés szerint az orosz hatalom, amely Csecsenföldön gyakorlatilag befejezettnek tartja a többéves terrorelhárító műveleteket, és rendszeresen hajt végre rajtaütéseket Dagesztánban és Ingusföldön, eddig nem tekintett úgy a Tatár Köztársaságra, mint a radikális iszlám lehetséges elterjedésének helyszínére.

A gazeta.ru szerint a Kremlnek a rezsim békés politikai ellenfelei helyett a szélsőségesek elleni küzdelemre kellene összpontosítania.