Putyin szerint áttörést kell végrehajtani a hadsereg korszerűsítésében

Az orosz elnök bejelentette, hogy mintegy 23 ezer milliárd rubelt (csaknem 563 milliárd eurót), minden korábbinál nagyobb összeget fordít az állam a következő tíz évben a fegyverkezési és újrafegyverkezési programra.

Joszif Sztálin 1930 és 1939 között hajtott végre nagyszabású fegyverkezési programot a Szovjetunióban. Azok az évek ugyanakkor a legvéresebb sztálini megtorlás évei voltak, szovjet katonatisztek ezreit végezték ki vagy küldték lágerbe.

Vlagyimir Putyin, akit két elnöki terminus (2008-2008) és egy négyéves miniszterelnöki megbízatás után választottak meg ismét Oroszország elnökének márciusban, kampányában hangsúlyozta, hogy a hadiipart kívánja az ország fejlesztésének központjába állítani, hasonlatosan a szovjet időkhöz, és minden korábbinál nagyobb fegyverkezést ígért a következő évekre.

A nemzetbiztonsági tanács ülésén az elnök – az orosz fegyveres erők főparancsnoka – olyan rendszer létrehozását követelte, amely révén hatékonyan lehet ellenőrizni az állam és a fegyvergyártók közötti szerződéseket.

A Vedomosztyi című orosz lap július 2-án még arról írt, hogy a következő hároméves költségvetés tervezésekor felmerült az orosz hadsereg fegyverzetének 2020-ig előirányzott több mint 20 ezer milliárd rubeles korszerűsítésének elhalasztása.

A programot még 2010 decemberében hagyta jóvá Dmitrij Medvegyev akkori államfő. Az új fegyverek kifejlesztésére, vásárlására és korszerűsítésére 19 ezer milliárd rubelt szántak akkor. A hadiipar korszerűsítésére további 3 ezer milliárd rubelt fordítottak volna.

Szergej Ivanov, az orosz elnöki hivatal vezetője az állami hadiipari megrendelések értékét 2013-ban több mint 2,2 ezer milliárd rubelre becsülte, 2014-ben az összeg meghaladná a 2,6 ezer milliárd rubelt. Ennek 60 százalékát fegyverek vásárlására költenék – írta a Vedomosztyi.

A lap szerint az orosz fegyverkezési program a nemzeti össztermék több mint egy százalékát teszi ki, és nagy nyomás alá helyezi a költségvetést.