Stoltenberg szerint Oroszország destabilizálja szomszédait

A Német Marshall Alap (German Marshall Fund, GMF) nevű, transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó, amerikai székhelyű intézmény pénteken kezdődött, vasárnapig tartó brüsszeli fórumán a nyitó napon rendezték meg azt a pódiumvitát, amelyen Stoltenberg mellett Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettese, valamint Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament alsóházának külügyi bizottsági elnöke vett részt.

A vita nagy része az ukrajnai eseményekkel, az ottani orosz beavatkozással, illetve azzal volt kapcsolatos, hogy elkerülhető-e az újabb hidegháborús időszak a nemzetközi politikában.

Stoltenberg leszögezte, hogy az orosz agressziós cselekmények miatt az atlanti szövetség kénytelen erősíteni kollektív védelmi képességeit, valamint támogatást nyújtani regionális partnereinek – beleértve Ukrajnát, Grúziát, illetve Moldovát.

Nuland felhívta a figyelmet arra: nagyon nehéz folytatni az együttműködést olyan országgal, amely nem tartja tiszteletben a nemzetközi jog azon alapvető előírását, miszerint erőszakkal tilos megváltoztatni országok határait.

Mogherini szerint ugyanakkor sem Európának, sem általában véve a nemzetközi közösségnek nem érdeke, hogy Oroszország az ellene hozott szankciók nyomán destabilizálódjék – ellenkezőleg, Európának és Oroszországnak vannak közös érdekei, például a radikális muszlim erőszak megfékezése.

Koszacsov azt hangoztatta, hogy Oroszország nem a NATO létét, hanem a NATO további bővítését tekinti magára nézve fenyegetőnek. Szerinte Oroszországra hatnak ugyan a szankciók, de nem fogják rábírni politikája megváltoztatására, és Oroszország ma sem elszigetelt, hanem van számos nemzetközi partnere, így amikor majd feloldják a szankciókat, akkor a korábban orosz kapcsolatokat ápoló nyugati vállalatoknak nehéz lesz visszajutniuk az orosz piacra, mert azok a pozíciók akkor már foglaltak lesznek.