Szándékos tüzérségi támadással vádolja Ruanda Kongót

A kongói hadsereg szóvivője, Olivier Hamuli ezredes azonnal tagadta, hogy ilyen támadásra adtak volna ki parancsot, de nem zárta ki, hogy „véletlen" átlövés történhetett. Hozzátette: vizsgálat indult az ügyben.

Hétfőn kiújultak a harcok a kormányerők és a lázadók között a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részében, Goma térségében. Az M23 lázadószervezet, amely vasárnap Goma központjától mindössze néhány kilométerre foglalt el állásokat, hétfő délután ismét lőni kezdte a kormányerőket, miután a kinshasai kormány elutasította a tárgyalást.

A lázadók aknavetőkkel lőtték a kongói köztársasági gárda kezén lévő repülőteret és a katindói katonai tábort. Sultani Makenga, a Március 23. Mozgalom vezérkari főnöke „elkerülhetetlennek" nevezte a harcokat, miután a kongói hadsereg nem volt hajlandó kivonulni Észak-Kivu tartomány fővárosából, Gomából.

Az ENSZ békefenntartó erőinek szóvivője közölte: nem tudják megerősíteni, hogy a kongói hadsereg valóban nehézfegyverekkel lőtte volna Ruandát. Ami viszont a lázadók előrenyomulását illeti, emiatt az ENSZ-személyzet nem létfontosságú része kedden megkezdi Goma körzetének elhagyását. A világszervezet csapatai viszont maradnak, hogy megvédelmezzék a civil lakosságot.

Franciaország várhatóan határozattervezetet nyújt be az ENSZ Biztonsági Tanácsához, kérve, hogy szigorítsák meg a kongói lázadók elleni szankciókat – közölte hétfőn Gérard Araud francia ENSZ-nagykövet.

Az ENSZ és az Egyesült Államok egyaránt szankciókkal sújtotta Sultani Makengát, akit azzal vádolnak, hogy erőszakkal kényszerít gyermekeket harcolni. Egy másik vezetőt, a Terminátor gúnynévre hallgató Bosco Ntaganda hadurat a Nemzetközi Büntetőbíróság is körözteti hasonló háborús bűnök miatt.

Az Afrikai Unió hétfőn határozottan elítélte az M23 gomai offenzíváját, és felszólította a mozgalmat, hogy haladéktalanul és feltételek nélkül vessen véget a hadműveletnek.

A mintegy 300 ezer lakosú Gomát 1996 és 1998 között két ízben is elfoglalták a lázadók.