Több mint 30 ezer embert tartóztattak le a török puccskísérlet miatt

A tárcavezető arról is beszámolt, hogy összesen nagyjából 70 ezer ember esetében indítottak eljárást az elmúlt két és fél hónapban.

Bozdag jelezte: az átfogó vizsgálatokhoz új bírósági épületeket alakíthatnak ki. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a törvényszéki határozatokat illetően mindenkinek jogában áll egyénileg közvetlenül az alkotmánybírósághoz fellebbezni.

Törökország az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot és az általa kiépített hálózatot teszi felelőssé az összeesküvésért. A miniszter közölte: az amerikai hatóságok napokon belül döntést hoznak Gülen letartóztatása ügyében. A lépésre Ankara azzal az indokkal kérte Washingtont szeptember közepén, hogy Gülen adott parancsot a puccskísérlet végrehajtására, és ő irányította az összeesküvést.

A Sabah című kormánypárti napilap a közelmúltban azt írta, hogy a Gülen-mozgalom mintegy 93 ezer tagja szivárgott be hosszú évek alatt az államigazgatásba. A török vezetés állítása szerint Gülen ebben a folyamatban saját alapítványaira, iskoláira, vállalkozásaira, biztosítótársaságaira, illetve médiaérdekeltségeire támaszkodott.

Az Anadolu állami hírügynökség szerdán arról írt, hogy hétfőn elérte a 200-at azoknak a gazdasági társaságoknak a száma, amelyeket a puccskísérlet után államosítottak, mivel a gyanú szerint anyagilag támogatták a Gülen-hálózatot. A Megtakarítási Betétbiztosítási Alap (TMSF) egyebek között olyan, vezető török márkákat birtokló családi konglomerátumokat vett át, mint a Koza Ipek Holding, a Boydak Holding és a Dumankaya-csoport. Az állam a jól teljesítő vállalatokat eladni, a rosszul működőket pedig felszámolni tervezi. Az eladásokból származó bevételt a cégek tulajdonosai vagy ügyvezető igazgatói elleni nyomozások végéig a TMSF egyik számláján tartják. Ha az érintettet bűnösnek találják, a pénz a kincstárba kerül, ellenkező esetben visszaszáll a tulajdonosra.