Új-Zéland egy kis létszámú kontingenssel segíti az iraki erők továbbképzését

A köteléket legalább kilenc hónapig, de legfeljebb két évig állomásoztatják védett táborokban, főleg a Bagdadtól északra fekvő Tadzsi város katonai támaszpontján. Az új-zélandi katonákat az ausztrál kontingens mellé rendelik, harci cselekményben nem vesznek részt – tette hozzá a kormányfő.

„Katonáink Irakba vezénylése nem könnyű, de helyes döntés. Új-Zéland olyan ország, amely kiáll az értékek mellett. Kötelességünk a nemzetközi porondon is támogatni a stabilitást és a jog uralmát. Nem futunk el a ránk háruló feladatok elől, amikor veszély fenyegeti a szabályokon alapuló nemzetközi rendszert, mint például most is" – mondta John Key az intézkedésről szóló kormányhatározat parlamenti vitájában.

A vitában a legtöbb párt nem támogatta a kormány kezdeményezését, még az a két kis párt sem, amely pedig általában a jobbközép kabinet mellett áll. A kormány azonban nem bocsátotta szavazásra az intézkedést. A miniszterelnök elmondta, hogy az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet egyre jobban fenyegeti Új-Zélandot is, már 35-40 embert tartanak megfigyelés alatt a szigetországban, mert az illetők gyaníthatóan szélsőségeseket támogatnak.

Andrew Little, az ellenzéki Munkáspárt elnöke azt mondta, hogy Új-Zélandnak nem lenne szabad katonákat küldenie Irakba, s a kérdést szavazásra kellett volna bocsátani. Little szerint nem reális, hogy az új-zélandi katonák ne keveredjenek harcba, azonkívül veszélybe kerülnek a világot járó új-zélandi civilek is. Az iraki hadsereg lezüllött, megbízhatatlan, nem képes legyőzni az Iszlám Államot – jelentette ki az ellenzéki vezér.

A 2001-ben kezdődött afganisztáni terrorizmusellenes háborúban Új-Zéland részt vett harcoló alakulattal, de az Irak elleni második öbölháborúban – amely 2003-ban kezdődött – már nem volt hajlandó csatlakozni a szövetségesekhez.