Ukrajna témája uralta a G20-as csúcs első napját

Az orosz elnök több kétoldalú megbeszélést is folytatott, közben pedig úgy döntött, hogy lerövidíti brisbane-i programját.

A világ 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő országcsoport csúcstalálkozójának házigazdája, Tony Abbott ausztrál miniszterelnök a megnyitón kiemelte, hogy öt év alatt kétezermilliárd dollár GDP-többletet és több millió új munkahelyet teremtő, a gazdasági növekedést két százalékponttal erősítő gazdaságélénkítő programot készülnek elfogadni.

Csakhogy szombaton ezt a témát háttérbe szorította az ukrán válság kérdése, amellyel kapcsolatban a nyugatiak erőteljes nyomás alá helyezték Vlagyimir Putyint.

Barack Obama a csúcsértekezlet előtt egyik nyilvános beszédben azt mondta, „az orosz agresszió fenyegetés a világnak, ahogy azt a malajziai utasszállító repülőgép megdöbbentő lelövése is jelzi".

Előzőleg Brisbane-ben az Európai Tanács elnöke egy sajtóértekezleten felszólította Oroszországot, hogy minden befolyását vesse latba a kelet-ukrajnai szakadároknál a béke érdekében. Herman Van Rompuy követelte, hogy Moszkva vessen véget a szeparatisták fegyverrel és katonákkal való támogatásának.

Nem kertelt Stephen Harper kanadai kormányfő sem, aki – szóvivője szerint – azt mondta Putyinnak: „arra gondoltam, hogy kezet fogok önnel, de csak egyetlen dolgot mondok: ki kell vonulniuk Ukrajnából". Putyin válasza állítólag „korántsem volt kedvező".

A csúcstalálkozó színhelyén a Kreml feje David Cameron brit miniszterelnökkel is folytatott négyszemközti megbeszélést. Erről csak annyit közölt az elnöki szóvivő, hogy mindketten szükségesnek tartották az Oroszország és a Nyugat között az ukrán válság miatt megromlott kapcsolatok „újjáépítését".

A Francois Hollande francia elnökkel tartott megbeszélésen Putyin kijelentette: minimálisra kell csökkenteni a nemzetközi szinten keletkezett feszültségek negatív hatásait a két ország kapcsolatára. „Ma számos zűrzavar kavarja fel a világ ügyeit, álláspontjaink nem minden kérdésben egyeznek" – fogalmazott Putyin. Hollande válaszában hangsúlyozta: mindent meg kell tenni az ukrán válság rendezése érdekében, folytatni kell azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Angela Merkel német kancellárral és Petro Porosenko ukrán elnökkel együtt tettek a viszály megoldásáért. Franciaország kész tevékenyen részt venni ebben, de csak egy feltétellel: ha sikerül eredményt elérni – tette hozzá.

Az orosz elnök négyszemközt beszélt Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel, a felek aggodalmukat fejezték ki a délkelet-ukrajnai feszültség fokozódása miatt.

Putyinnak alkalma volt kifejteni az orosz álláspontot a délkelet-ukrajnai válsággal kapcsolatban, mégpedig az Angela Merkel német kancellárral és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tartott megbeszélésén. Merkellel előbb négyszemközt két órán keresztül tárgyalt, majd csatlakozott hozzájuk Juncker is, és további két órán keresztül egyeztettek. „Elsősorban az Ukrajna délkeleti részén kialakult helyzetről folytattak eszmecserét, ennek keretében Putyin elnök aprólékosan elmagyarázta az orosz álláspontot ezzel a helyzettel kapcsolatosan" – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Napközben terjedt el a hír, hogy Putyin lerövidíti brisbane-i programját, és várhatóan már nem vesz részt a vasárnapi munkaülésen, ezt orosz forrásokra hivatkozva jelentették a hírügynökségek. Ez utóbbiak úgy vélekedtek, hogy az orosz elnök azért döntött így, mert a nyugati országok nyomást gyakoroltak rá az ukrajnai válság témájában. Dmitrij Peszkov tagadta, hogy ez lenne az ok. „Ez mesebeszéd" – jelentette ki.

A Kreml vezetője az ARD német televízióban szombaton sugárzott interjújában kijelentette: Oroszország nem fogja hagyni, hogy az ukrán hadsereg megsemmisítse minden politikai ellenfelét. Ezzel a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatistákra utalt.

Beszélt az Oroszország elleni nyugati szankciók hatásáról is, hangoztatva, hogy ezek a büntető intézkedések az ukrán gazdaságot is padlóra küldik. „Ha európai és amerikai partnereink segíteni akarnak Ukrajnának, hogyan tehetik ezt úgy, hogy felszámolják ennek pénzügyi alapját, korlátozzák pénzügyi intézményeink kijutását a nemzetközi tőkepiacokra? Le akarják dönteni bankjaikat? Akkor ezzel Ukrajnát döntik le" – mondta Putyin. Utalt arra, hogy az orosz pénzintézetek 25 milliárd dollár kölcsönt nyújtottak az ukrán gazdaságnak.

A csúcstalálkozó résztvevői az ebolajárvány felszámolására tettek ígéretet szombaton. A nap végén kiadott nyilatkozatukban kötelezettséget vállaltak arra, hogy minden szükségeset megtesznek a járvány felszámolására irányuló nemzetközi erőfeszítések sikere érdekében, és középtávon ellensúlyozzák a gazdasági és humanitárius következményeket. Felszólították a Világbankot és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), hogy „folytassák az érintett országok masszív támogatását, emellett támogassák olyan új, rugalmas mechanizmusok feltárását, amelyek révén ki lehet védeni a hasonló válságok gazdasági következményeit".

A szombati találkozó idején Brisbane utcáin több tüntetést is rendeztek, felvonulók százai különféle témákban fejezték ki tiltakozásukat, hangoztatták követeléseiket. Így például sürgették a klímaváltozással kapcsolatos kérdések megoldását, a tüntetők egy másik része pedig a malajziai utasszállító repülőgép katasztrófáját idézte fel, követelve az ügy teljes feltárását.