Ukrán főügyész: ENSZ-levél bizonyítja, hogy Janukovics orosz beavatkozást kért

A levél – mint a főügyész fogalmaz – újabb bizonyítéka annak, hogy az Oroszországba menekült exelnök hazaárulást követett el. Csatolva elküldték ugyanis a lefényképezett másolatát Janukovics 2014. március 1-jén kelt nyilatkozatának is, amelyben a volt államfő Moszkva ENSZ-képviseletén keresztül kérte az Oroszországi Föderáció fegyveres erőit, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába. A világszervezet csatolt továbbá egyéb, ezzel összefüggő hivatalos dokumentumokat is, amelyeket Oroszország adott át az ENSZ-nek.

A főügyész tavaly november végén gyanúsította meg hivatalosan Janukovicsot hazaárulással, amikor az exelnök videokonferencia útján a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuból tanúvallomást tett a kijevi Majdan-tüntetők ellen 2014 elején elkövetett erőszak vádjával bíróság elé állított rohamrendőrök perében. Lucenko ezt az alkalmat használta ki arra, hogy tudassa Janukoviccsal: hazaárulással gyanúsítják. Hozzáfűzte: mivel a volt államfő külföldön tartózkodik, rejtőzködik az ukrán igazságszolgáltatás elől, szóban kellett ezt közölnie vele.
Lucenko már akkor felsorolta a gyanúsítás indokai között, hogy Janukovics írásos nyilatkozatban kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, vesse be az orosz hadsereget Ukrajna területén.

Janukovicsot a parlament 2014. február 22-én menesztette hivatalából, az államfő akkor már menekülőben volt Oroszország felé. A döntés előzményeként a rendfenntartók éles töltényekkel lőttek a tüntetőkre, aminek következtében több mint százan veszítették életüket. A 450 tagú törvényhozás az elnök leváltásáról szóló határozatot fölényes többséggel, 328 támogató szavazattal fogadta el. A Majdanon történteket elítélve Janukovics parlamenti híveinek többsége is támogatta az államfő menesztését.

Oroszország 2014 február végén, március elején fokozatosan egyre nagyobb katonai erőket vezényelt a Krímbe. Orosz különleges alakulatok emberei szállták meg a szimferopoli parlament épületét, ahol jelenlétükben a képviselők Moszkva-barát vezetést választottak a korábbi helyett. A félsziget Oroszországhoz tartozásáról március 18-án írták alá a megállapodást a moszkvai Kremlben. Harmadnapra az orosz törvényhozás mindkét háza jóváhagyta a megállapodást. Oroszország arra hivatkozva kebelezte be önkényesen a félszigetet, hogy az ott – Kijev és világ országainak többsége szerint törvényellenesen és szabálytalanul – megrendezett népszavazáson állítólag a krímiek többsége a csatlakozásra szavazott. Az év tavaszán Ukrajna keleti részén is – orosz támogatással – az Ukrajnától való elszakadást követelő zavargások kezdődtek.