Ukrán válság: leszerelték a harmadik hullámban behívott tartalékosokat

Elmondta, hogy csak azok maradtak még hivatalosan szolgálatban, akik gyógykezelésen, rehabilitáción vesznek részt egészségügyi intézményekben, illetve egyéb indokolt okok miatt, amelyeket viszont nem árult el.
Közölte, hogy a leszerelt tartalékosok anyagi támogatást kapnak. Az összeg minden teljes szolgálatban töltött hónap után a havi zsoldjuk 4 százaléka, de a teljes összegnek el kell érnie egyhavi zsoldjuknak legalább a negyedét.
Emellett minden tartalékosnak felkínálják a lehetőséget, hogy szerződésesként folytassa a szolgálatot. A szerződésesek közül a sorkatonák fizetése jelenleg a minimálbér nyolcszorosa, az őrmestereké és altiszteké, a kilencszerese, a tiszteké pedig tízszerese. Jelenleg Ukrajnában a minimálbér 1378 hrivnya, azaz körülbelül 17 835 forint.

Petro Porosenko ukrán elnök a múlt hónap elején utasította a védelmi minisztériumot és a fegyveres erők vezérkarát, hogy növeljék a szerződéses katonák számát a hadseregben. Elsősorban azoknál az alakulatoknál tervezik ezt, amelyek különösen veszélyes övezetekben, az orosz határ menti területeken szolgálnak. Ezek tagjainak emellett műszaki szakismeretekkel is kell rendelkezniük, a tartalékosok, sorkatonák felkészítése pedig lényegesen tovább tartana.
Az államfő ugyanakkor kijelentette, hogy a szerződéses állomány bővítése mellett továbbra is lesznek sorkatonai behívások. Véleménye szerint ugyanis egy valódi háborús helyzetben nem kivitelezhető, hogy a hadsereg száz százalékban csak szerződésesekből álljon.

Október 1-jén kezdődött meg az őszi katonai sorozás, amely a tervek szerint november 30-ig tart, és amelynek keretében 11 ezer újoncot készülnek behívni a fegyveres erőkhöz.
Augusztus közepén ért véget a tavaly tavasszal kezdődött kelet-ukrajnai hadművelet óta a hatodik, idén harmadik mozgósítás. Ugyanakkor elemzők nem tartják kizártnak, hogy idén fognak még tartalékosokat behívni az ukrán hadseregbe.

Porosenko elnök korábban kijelentette, hogy évekig elhúzódó fegyveres konfliktusra számít a Donyec-medencében. Ezen a véleményén az sem változtatott, hogy szeptember eleje óta többé-kevésbé betartják a tűzszünetet az Oroszország által támogatott szakadárok, és Luhanszk megyében elindult a fegyverzetkivonás is a front menti övezetből.
Ukrán katonai források szerint a kijevi kormányzat ellen a múlt év elején fellázadt szakadár fegyveresek az utóbbi időben taktikát váltottak: kézi lőfegyverekkel nyitnak tüzet az ukrán állásokra, amivel fegyverhasználatot próbálnak kiprovokálni az ukrán katonákból, hogy utána őket vádolják a tűzszünet megsértésével. Diverziós és felderítő csoportjaik pedig próbálnak az ukrán katonák hátába kerülni, hogy az úgynevezett „szürke zónából" hajtsanak végre támadásokat ellenük.

A védelmi minisztériumnál kedden ismételten leszögezték, hogy a katonák nem reagálnak a provokációkra, szigorúan tartják magukat az év eleji minszki megállapodásokban foglaltakhoz. Jelenleg műszaki munkálatokat, aknamentesítést folytatnak, és őrzik állásaikat.