Vitatott területen járőröznek a kínai vadászgépek

A bejelentést követően John Kerry amerikai külügyminiszter mély aggodalmának adott hangot, Pekinget pedig óvatosságra és visszafogottságra intette. Egyúttal konzultációkat kezdett Japánnal és a térség más államaival. A japán külügyi tárca után hétfőn Abe Sindzó, a szigetország kormányfője is aggodalmát fejezte ki és veszélyesnek nevezte a kínai döntést. Japán szerint az említett terület egy részét ők már korábban felügyelet alá vonták és az egymást átfedő zónák miatt a légtérben váratlan balesetek fordulhatnak elő.

Peking és Tokió között a feszültség 2012 szeptembere óta egyre feszültebb: Japán ekkor „vásárolt" meg néhány szigetet a térségben. A vitatott hovatartozású kelet-kínai-tengeri szigetcsoport Tajvantól mintegy száz tengeri mérföldre (185 km) található, és Peking állítása szerint geológiailag igazolható, hogy Tajvan szigetéhez tartozik. Kína – ahogyan Tajvant – a Tiaojü- és a Szenkakau-szigeteket is területe részének tekinti, s nem fogadja el a szerződéseket, amelyekkel az Egyesült Államok az 1970-es évek elején elismerte azok felett Japán fennhatóságát. Tokió tavaly államosított az öt lakatlan szigetből hármat, ami miatt a két ország diplomáciai és gazdasági kapcsolatai évtizedek mélypontjára süllyedtek. A vitatott területek körül mindkét ország elsősorban vízi járőrözéseket folytat, s már több alkalommal történtek kisebb konfliktusok, amelyekért mindkét fél a másikat hibáztatta. Megfigyelők szerint az új helyzetben a légi járőrözések miatt fokozottabb a veszélye egy balesetnek, vagy súlyosabb összetűzésnek.

Kína által meghatározott zónában olyan tengerrész is szerepel, amelyet Dél-Korea is a maga kizárólagos gazdasági övezete részének tart. Dél-Koreát különösen érzékenyen érinti egy, apálykor 4,6 méterrel a víz felszíne alatt lévő szikla (Ieodo, Szujan), amelyet a területe részeként kezel. Helyi illetékesek szerint Kína a Csedzsu-sziget közelében olyan, 20-szor 115 kilométeres kiterjedésű légteret is belefoglalt zónájába, amelyet már a dél-koreai hatóságok ellenőriznek. Szöulban a védelmi minisztériumba hívatták Kína katonai attaséját, de a kormány jelezte, tárgyalásos úton kívánják rendezni a problémát.

A kínai médiában az eseményhez kapcsolódóan megszólaltatott szakértők azt hangsúlyozták, hogy Kínának joga volt a maga zónáját megszabni anélkül, hogy arra más államoktól engedélyt kért volna. A lépés nem veszélyezteti más államok területének szuverenitását, vagy a repülés szabadságát. Egyúttal azt is hangsúlyozták, hogy a paraméterek egyértelművé tételével épp a félreértéseket szeretnék eloszlatni.