Walesben lezárja a NATO a külső műveletek korát, és visszatér az alapokhoz

Az idén 65 esztendős szövetség eddigi történetére visszatekintve megállapította: az első, 1989-ig tartó négy évtizedet a globális kétpólusú szembenállás jellemezte, és a NATO alapvetően az esetleges szovjet támadástól oltalmazta európai tagországait. A szovjet tömb széthullása nyomán az 1990 és 1994 közötti évek átmeneti időszakként jellemezhetők, majd 1995-től mostanáig tartott az a periódus, amikor a NATO a világ különböző térségeiben nagyszabású katonai küldetésekre vállalkozott – mondta a diplomata.

A legnagyobb ilyen művelet idén lezárul, az afganisztáni nemzetközi haderő (ISAF) befejezi tevékenységét, és ha jövőre indul is Afganisztánban kiképző-tanácsadó misszió, az tizedannyi katonát sem igényel majd, mint az eddigi harci küldetés. Hasonlóképpen az eredeti misszió létszámának töredékével működik immár a koszovói KFOR misszió, amelynek a megszüntetése viszont nincs napirenden – tette hozzá.

A magas rangú NATO-diplomata szerint a walesi csúcs rögzíti majd, hogy a szövetség korszakhatárhoz érkezett, és ismét alapvető feladatára, a kölcsönös kollektív védelem garanciáinak biztosítására kíván összpontosítani.

A csúcstalálkozó várható lefolyásáról elmondta: a nyitó napon a tagországok, valamint a NATO-n kívüli partnerországok vezetői az afganisztáni helyzetet tekintik át, majd Petro Porosenko ukrán elnökkel közösen az ukrajnai válságról folytatnak vitát.

A NATO-államok legfőbb vezetőinek munkavacsoráját valószínűleg a közel-keleti, szíriai, illetve észak-iraki téma, az „Iszlám Állam", illetve több más terrorszervezet támasztotta kihívások áttekintése uralja.

Az észak-atlanti szervezeten belül tapasztalható szemléletváltást jól jellemzi, hogy az említett diplomata azt mondta: a szövetség választ igénylő „kihívásnak" tartja ugyan az „Iszlám Állam" fegyveres tevékenységét, de nem tekinti azt olyan veszélynek, amely saját biztonságát fenyegetné – míg annak idején az Afganisztánban menedéket találó al-Kaida terrorszervezet ellen még szabályos hadjáratot indított a NATO.

A walesi csúcs második napjának első ülésén a NATO-országok állam-, illetve kormányfői az előző nap elvégzett helyzetelemzés alapján megvitatják a különböző kihívásokra adandó válaszokat. A tájékoztatást adó diplomata szerint az említett témakörök közül az „Iszlám Állammal" kapcsolatos fejezet az, amelyről jelenleg még „a legkevésbé mondható előre megírtnak" a záróközlemény szövege.

Végezetül az atlanti szövetség vezetői – mondta a diplomata – eljutnak majd a legtöbb vitát ígérő, zsebbe vágó témához, vagyis ahhoz, hogy a biztonsági kihívásokra adandó válaszok érdekében szükséges áldozatokból mekkora részt vállalnak az Egyesült Államok mellett az európaiak. Másképpen megfogalmazva – jegyezte meg – tartalommal kell megtölteni a „transzatlanti kötelékek" és a „tehermegosztás" fogalmát.

A magas rangú NATO-diplomata Afganisztánnal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Kabulnak legkésőbb néhány héttel, nagyjából egy hónappal a NATO-csúcs után színt kell vallania, kívánja-e fogadni 2015-től az új kiképző-tanácsadó missziót.

Az ukrajnai orosz fellépés nyomán a diplomata szerint a NATO-nak egyfelől át kell értékelnie Oroszországhoz fűződő viszonyát, hiszen eddig partnernek tekintette az oroszokat, ám Moszkva felrúgott minden létező szabályt és kötelezettséget. Másfelől meg kell szilárdítani a biztonságot a NATO keleti szárnyán, ami – hangsúlyozta – nem feltétlenül állandó, nagy létszámú szövetséges katonai jelenlét megteremtését jelenti, hanem jelentheti azt is, hogy továbbra is rotációs alapon gyakorlatoztatnak különböző NATO-csapatokat a „keleti végeken", miközben jelentősen javítják a NATO reagáló erőinek harckészségét, és minimálisra csökkentik a riasztástól a bevethetőségig tartó időt.

A magas rangú diplomata leszögezte: azon – részben balkáni – országok közt, amelyek korábban bejelentették a NATO-tagság elnyerésére irányuló szándékukat, jelenleg egy sincs, amely megfelelne a tagságra való meghívás kritériumainak.

Ami Ukrajnát illeti, a NATO számára teljesen elfogadható a csatlakozás gondolatát elvető, korábban kifejtett hivatalos kijevi álláspont.

A NATO-val partneri viszonyban levő országok közül ugyanakkor azoknak, amelyek a leghatékonyabb, legfelkészültebb, legértékesebb katonai partnerek, „különleges kedvezményeket" tartalmazó programokat fognak felkínálni a walesi csúcson – mondta a diplomata, anélkül, hogy közelebbről részletezte volna e kedvezmények mibenlétét. Megnevezett viszont két ilyen, kiemelten kezelendő partnert, Svédországot és Finnországot.