Küszöbön az izraeli támadás Irán ellen?

Az elmúlt hetekben-hónapokban egyre többször láttak napvilágot olyan sajtóhírek, amelyek egy izraeli katonai csapás lehetőségét vetették fel Irán ellen. A perzsa ország nukleáris programja ugyanis olyan mértékben előrehaladott, amely már komoly fenyegetést jelent a zsidó állam számára.

Mindezt megerősíti egy, a Török Nemzetközi Kapcsolatok és Stratégiai Kutatóközpont által a közelmúltban kiadott egy elemzést, amely szerint a jelenlegi iráni atomprogram tárgyalásos úton már nem állítható le – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Nógrádi György.

Ugyanakkor az ENSZ Biztonsági Tanácsában sincsen egyetértés azzal kapcsolatban, hogy milyen szankciók lennének szükségesek Iránnal szemben. A BT három állandó tagja – Anglia, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok – úgy látja, szükséges lenne a jelenleginél keményebb nemzetközi fellépés Iránnal szemben. Viszont Kína és Oroszország, nemzeti érdekből egyértelműen ellenzi ezt. Ugyanis egyedül csak Kína több mint százmilliárd dollárnyi összértékű beruházást hajtott végre Iránban, s ezeket nem akarja elveszíteni. Ráadásul e két ország azt is vallja, hogy a szankcióknak nem szabad az iráni lakosok ellen hatniuk.

Nógrádi György hozzátette: a török elemzés szerint az újabb közel-keleti problémába az Amerikai Egyesült Államok nem fog katonailag közbeavatkozni, s ugyancsak a katonai akció ellen van az Európai Uniós is. Hiszen minden ilyen típusú fellépés az olaj világpiaci árának drasztikus emelkedésével járna. Például csak Kína éves szinten ötszázezer hordónyi nyersolajat importál Iránból.

A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta: ugyancsak egy Irán elleni izraeli katonai csapást valószínűsít az

– Az izraeli kormány kezében ütőkártya lehet, hogy az ország lakosság ma erőteljesen támogat egy Irán elleni első csapást – mondta Nógrádi György, hozzátéve: Izraelben egyetértenek abban is, hogy Iránnak már csak nyolc hónapra van szükséges ahhoz, hogy elegendő mennyiségű, azaz harminc kilogrammnyi nukleáris robbanóanyaggal rendelkezzen. Ezt követően, újabb nyolc hónap alatt képesek a robbanófejet megépíteni. Azaz Irán alig egy év múlva már készen áll az Izrael elleni atomtámadásra, hiszen a hordozófejek célba juttatására alkalmas, közepes hatótávolságú rakéták már 2003. óta rendszerben vannak az iráni hadseregben.

Az amerikai elemzők a bombázástól azt várják – mondta el a biztonságpolitikai szakértő, utalva a megjelent fejtegetésekre –, hogy három-négy évre visszavetné az iráni atomprogramot. Megállítani ugyan nem tudná a projektet, de a jelenlegi helyzetben 3–4 év nagyon hosszú idő, amely alatt dönteni lehetne a további lépésekről. Az amerikaiak egyébként azt is kiszámították, hogy a sikeres katonai csapáshoz ötven darab F–15-ös és F–16-os repülőgépre lenne szükség, amelyeket bunkerromboló bombákkal kellene felszerelni.

Az izraeli légierő még 2008. júliusában egy hadgyakorlatot tartott, amelyen több mint száz vadászbombázó vett részt. A gépek azt szimulálták, hogy támaszpontjuktól 1400 kilométerre hajtanak végre csapást, s a gyakorlat része volt a légi utántöltés is. A legtávolabbi iráni atomlétesítmény 2200 kilométerre fekszik Izraeltől, s a zsidó állam gépeinek szír és török légtereken is át kellene repülniük. A szakértők véleménye szerint a szovjet gyártmányú szír radarokat minden további nélkül semlegesíteni tudják, Törökország pedig – ha vonakodva is – de átengedné légterén az izraeli gépeket – mondta Nógrádi György, hozzátéve: Izrael számára még mindig kisebb kockázattal jár egy esetleges katonai akció utáni megtorlás, mint a valós iráni atomprogram.

A megjelent elemzések tükrében mennyire reális az esélye az izraeli bombázásnak? – tettük fel a kérdést a biztonságpolitikai szakértőnek, aki válaszában hangsúlyozta: jelenleg annyira megromlott az amerikai-izraeli kapcsolat, hogy ez könnyen megnövelheti a csapás valószínűségét. A zsidó állam jobboldali kormánya ugyanis, a történelemben először, stratégiai kérdésekben került szembe az Amerikai Egyesült Államokkal. Ugyanakkor a kormány mögött álló szélsőséges erők is egyértelműen a támadást sürgetik. Izrael számára pedig egy katonai támadás valóban a kiutat jelentené a jelenlegi helyzetből, ám ezzel az egész közel-, és közép-keleti helyzet megzavarodna, végső soron akár még az amerikaiak iraki és afganisztáni kivonulási stratégiáját is befolyásolná.

Persze az is kérdés – tette hozzá Nógrádi György –, hogy az izraeli katonai erők technikailag ki tudnák-e vitelezni a támadást, illetve megkapnák-e azt a nemzetközi támogatást, amely feltétlenül szükséges egy ilyen akcióhoz.